| 2020. december. 6. | 2 perc olvasás

Magyar mérnök a vasútvillamosítás atyja

Tudtad, hogy a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál és a fázisváltó kidolgozója, illetve a vasútvillamosítás úttörője Kandó Kálmán?

Kandó Kálmán a régi nemesi egerfarmosi és sztregovai Kandó családból származott, 1869. július 8-án született Pesten egerfarmosi és sztregovai Kandó Géza (1840-1906)  és gulácsi Gulácsy Irma (1845-1933) gyermekeként. 1888-ban a budapesti József Műegyetemen kezdte meg tanulmányait. Negyedéves hallgatóként pályadíjat nyert az egyik elektrotechnikai dolgozatával. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be, gépészmérnöki oklevelét 1892-ben kapta meg. 1893 őszéig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott, a Compagnie de Fives-Lille villamos gyárának tervezési osztályán kapott állást. Ez a vállalat abban az időben rendezkedett be a Nikola Tesla által feltalált és Európában Michael Dolivo-Dobrowolsky által továbbfejlesztett indukciós motorok gyártására. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési-számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. 

Kandó Kálmán
Kandó Kálmán
https://cultura.hu/

A budapesti Ganz és Társa gyár 1878-ban létrehozott egy osztályt az elektromos berendezések gyártására, amelyet akkoriban Zipernowsky Károly vezetett. 1894-ben szerették volna bevezetni az indukciós motorok hazai gyártását, és a szervezés lebonyolítására felkérték Kandó Kálmánt. A kitűnő mérnök a munkáját sikeresen végezte, franciaországi tapasztalatait felhasználva néhány hónap alatt meghonosította a háromfázisú indukciós motorok gyártását, sőt a nevéhez köthető az akkor forgóáramnak nevezett többfázisú áramrendszer Ganzban történő bevezetése.

Külföldi tanulmányútjai során különféle vasúti megvalósításokat tanulmányozott, és már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. Rámutatott arra, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat.

A nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás sikerének kulcsa a Kandó Kálmán által megtervezett és megvalósított fázisváltó volt. 

Kandó fázisváltója 1933-ban beépítés előtt
Kandó fázisváltója 1933-ban beépítés előtt
https://hu.wikipedia.org/

Amikor Kandó a rendszerének kidolgozásához hozzáfogott a Ferraris–Arno-féle aszinkron fázisváltó már ismeretes volt, ez a megoldás azonban alkalmatlannak bizonyult a villamos-vontatásban. A motorok merev összeköttetésben álltak a hálózattal, nagyfeszültségű munkavezeték esetén az átalakító elé transzformátort kellett beépíteni és ezzel lehetett a feszültséget szabályozni. A transzformátor viszont rontja a hálózat teljesítménytényezőjét. Így Kandó ezt a megoldást elvetette, helyette egy teljesen új megoldást választva szinkron fázisváltót szerkesztett. Így terjedhetett el a világ vasútjain széles körben a 25 kV-os ipari frekvenciájú váltakozó áramú vasúti vontatási rendszer, amely ideális a nagy távolságú vagy intenzív forgalmat lebonyolító vasútvonalakhoz, különösen a nagysebességű vasutakhoz. 1895 után összesen 69 megadott szabadalma volt. 1931-ben halt meg, másfél évvel találmánya, az első fázisváltós egységmozdony műszakrendőri próbája előtt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1927. május 5-én levelező tagjává választotta. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Budapesten az ő nevét viselte az egykori Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola is, ami ma az Óbudai Egyetem része. Róla nevezték el a 126245 Kandókálmán kisbolygót. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: Kandó Kálmán első mozdonya

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

Legnépszerűbb cikkek