| 2020. október. 17. | 3 perc olvasás

Magyar postafőigazgatónak köszönhető az első levelezőlap

Tudtad, hogy a világ első hivatalos postai levelezőlapja 151 éve az Osztrák-Magyar Monarchiából indult útnak?

Európában néhány helyen már a XVII. század elejétől ismerték a névjegykártyaszerű köszönő- és üdvözlőlapokat, tréfás vagy lírai üzeneteket, festett, rajzos, különböző módon illusztrált kártyákat küldözgettek egymásnak az emberek, akkor még borítékba helyezve. A postai forgalomban használatos levelezőlap ötlete Németországban hangzott el először, Heinrich Stephan főpostamester vetette fel a német postakonferencián 1865. november 30-án, Karlsruheban. Javaslata szerint a boríték nélküli levélen előre nyomtatott bélyeg lett volna (díjjegyes postai levelezőlap), a bélyegoldalon a címzésnek, míg a hátoldalon a közleménynek szánt hellyel. A boríték nélküli üzenetváltást a többség egyértelműen elutasította, sőt, sokakból felháborodást váltott ki. Hogyisne, még mit nem! Akkoriban a levelezés fontos és bizalmas tevékenység volt, az urak számára abszolúte elfogadhatatlannak tűnt, hogy valaki esetleg beleolvashat az írásukba − levéltitok megsértésének tartották az elképzelést, ezért elvetették. Ezt követően időnként előkerült az elgondolás, pl. Emmanuel Hermann, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára a Neue Freie Presse című lapban hosszabban fejtegette a témát, de nagy lépés 4 évvel később történt az ügyben, amikor az osztrák-magyar postaigazgatóság 1869. október 1-jén kiadta az első, még német nyelvű, kép nélküli lapot. A „Correspondenz-Karte” feliraton kívül az osztrák és a magyar címer volt látható; egy hónappal később a német feliratot felváltotta a magyar „Levelezési lap”. 


https://cultura.hu/

A világ első díjjegyes postai levelezőlap megszületését az 1867-ben függetlenné vált magyar postaszolgálat első főigazgatójának, Gervay Mihály érdemének tartják. Neki köszönhető az is, hogy a postai levelezőlap csak 2 krajcárba került, szemben az 5 krajcáros levél díjszabásával.

Gervay Mihály (Pozsony, 1819. december 15. – Budapest, 1896. április 15.) 1838-ban lépett postai szolgálatba, 36 éves korában igazgató lett, a nagyváradi kerületet bízták rá, amelyet a nagyszebeni kerület élén töltött rövid megszakítással 1867-ig vezetett. Abban az évben Gorove István miniszter felkérte az országos magyar postafőigazgatói állásra, amely tisztséget 1888-ig, 21 éven át betöltött. 

Gervay Mihály
Gervay Mihály
https://hu.wikipedia.org/

Vezetése alatt újjászervezésre került a postahálózat: hivatalos nyelv a magyar lett, felépült a főposta épülete, jelentősen megnövelte a személyzeti létszámot és a hivatalok számát, és kibocsátásra került az első magyar bélyegsor. Nagy szerepe volt a levelezőlap bevezetésében, amelyből a megjelenés napján csak Magyarországon tízezer, hat hét alatt egymillió darab fogyott el. Az első három hónapban Európa-szerte több mint kétmillió darab kelt el a 8,5 x 12,2 centiméteres lapból. Szédületes gyorsasággal vált népszerűvé, olyan mértékben, hogy 1878. június 1-jén Párizsban a nemzetközi postakonferencián elfogadták hivatalos postai küldeménynek. Ekkor a méretét is szabványosították (140×90 mm), díjszabását pedig a levéldíjszabás felében határozták meg. Ezzel egy időben kezdtek terjedni azok a levelezőlapok, amelyek valamilyen címert, hazafias illusztrációt tartalmaztak a címzési oldalon, ezeket a szakmabeliek a levelezőlap és a képeslap közötti átmenetnek tekintik. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött, amikor megjelent egy 32 lapos sorozat (témák: milleniumi kiállítás, budapesti látképek, tájképek, történelmi jelenetek és életképek, Horvátország és Szlavónia) a millenniumi Ezredéves Kiállításra.

Ma, amikor kommunikációs eszközök terén a szuper technikák világát éljük, a levelezőlapok használata egyre inkább háttérbe szorul, de jó lenne, ha nem tűnne el végleg, hiszen megvan a varázsa a saját kézzel írt üzenetnek, jókívánságnak, és képeslapot adni és kapni is jó.

Az első képeslap, amelyet 1901-ben adtak postára, még az 1890-es évek második felében készülhetett, rajzos ún. litografált lap és Sopron első képeslapjai közé tartozhat
Az első képeslap, amelyet 1901-ben adtak postára, még az 1890-es évek második felében készülhetett, rajzos ún. litografált lap és Sopron első képeslapjai közé tartozhat
https://www.dominicana.hu/

Forrás: Internet

Borítókép: Nagyváradról Nagyszebenbe küldött, elsőnapi bélyegzéssel ellátott levelezőlap 1869-ből

Forrás: https://kultura.hu/

Legnépszerűbb cikkek