A művér annyiban mesterséges csak, hogy természetes anyagból mesterségesen állítanak elő egy "zacskót", amibe elhelyezésre kerül a vörösvérsejtekből kiszabadított hemoglobin. Mivel a vérsejt hártyája hordozza a vércsoport antigént, ennek eltávolítása után a művér bármilyen vércsoportú embernek adható. Előnye még, hogy nem romlandó, míg a vér egy hét múlva huszonöt százalékot ér, négy hét múlva már annyit sem, és hat hét elteltével már orvosi műhiba beadni embernek. Tehát a művér fagyasztva, szárítva bármeddig eltartható, és vízzel hígítva azonnal beadható.

A készítményt szürkemarha véréből állítják elő. Az állati és az emberi hemoglobin nagyon hasonló, így az előbbiből is előállítható a művér. Horváth professzor módszerével akár napi 5 ezer liter vér is előállítható lenne. A magyar találmány attól egyedülálló, hogy nevével ellentétben nem műanyag, hanem egy olyan anyag, ami egyébként is benne van az emberi szervezetben.

Pályafutása alatt folyamatosan lipoidokkal foglalkozott, mint antigénekkel. Tulajdonképpen ezeknek a kutatásoknak a melléktermékeként született meg a művér.

A művértől is nagyobb horderejű felfedezése az érelmeszesedés elleni immunizáló antigén. Az antikoleszterin antitest nem gyógyszer, és egyszerűen helyreállítja a szervezet egyensúlyát. A nyolcvanas évek közepén jött rá, hogy az érelmeszesedés és érszűkület egyik kiváltó oka nem az egyébként létfontosságú koleszterin termelődése, hanem azt a szervezet számára felhasználhatóvá tevő antitestek hiánya, azaz az érelmeszesedés oka a koleszterin anyagcserezavara.

Horváth professzor ezért kifejlesztett egy antitest-termelést fokozó oltóanyagot, találmányával 2005-ben Genfben a találmányi világkiállításon aranyérmet is nyert.

Évente tizenhat milliárd dollárt költenek érrendszeri betegségek kezelésére, aminek a nagy része fölösleges lenne, ha ezzel az eljárással oltanánk a veszélyeztetetteket.

A kísérletek során úgy találta, hogy az antitestnek fontos szerepe lehet a koleszterin-anyagcserében. Kutatásai alapján a „magas vérkoleszterinszintet” legfeljebb az érelmeszesedéssel együtt járó folyamatnak, de nem az érelmeszesedés okának tartja. Az érelmeszesedés oka, hogy a szervezet a saját maga által termelt koleszterint nem tudja felhasználni, és ez azért következhet be, mert nincs elég antikoleszterin antitest a vérben. Tehát minden olyan beavatkozás, ami elősegíti az anti-koleszterin antitestek termelődésének a fokozását, segíti az érelmeszesedés megelőzését, vagy visszafejlesztését.

A koleszterin terén végzett kutatásai során jött rá arra, hogy ha az oxigén- és szén-dioxid-szállításért felelős hemoglobint „becsomagolja” egy koleszterinmolekulából álló ketrecbe, akkor a keletkezett komplex nemcsak vörösvérsejt-tulajdonságú lesz, de a szervezet sem fogja kilökni magából.

A magyar kutató nem érhette meg találmányainak sikerét. Magyarországon nem támogatták, sőt meghurcolták felfedezéséért. Számos külföldi ország kész lett volna tetemes összeget fizetni találmányáért, de Horváth István csak hazáját szerette volna segíteni vele. Kuruzslás miatt indult ellene eljárás, kutatásainak eredményeit dokumentáló iratait lefoglalták, ellene pedig büntetőeljárás indult.

Ezen megalázó és becstelen eljárás alatt halt meg agyvérzésben.

Megjegyzés: ezen sorok írójának volt olyan szerencséje, hogy Horváth professzor jóvoltából, 2016-ban részesülhetett antikoleszterin antitest kezelésben. Tapasztalataim nagyon kedvezőek. Mind hazai, mind külföldi köztiszteletben álló és egyszerű emberek sokasága járt hozzá kezelésre. Megtörtént, hogy a kezelésnek köszönhetően előrehaladott érelmeszesedésben szenvedő betegnek nem kellett amputálni a végtagjait. Mindkét felfedezése orvosi Nobel-díjat érdemelt volna. Eljött az ideje, hogy legalább utólag rehabilitálják ezt a kiváló magyar elmét, aki csak azért nem adta el külföldre felfedezéseit, mert nem magának, hanem hazájának szeretett volna vele hírnevet, dicsőséget szerezni.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

https://karpatalja.ma/

https://index.hu/

Borítókép: https://karpatalja.ma/