A kérdésre, hogy kik lehetnek veszélyben, a kormányfő azt válaszolta:

mindenki veszélyben lehet, akinek bankkártyája, digitálisan kezelt megtakarítása van.

Mint mondta, a világ megváltozott, és most már nagyon egyszerűen ellophatják az emberek pénzét. Felidézte: korábban az átverős SMS-esek tört magyarsággal voltak írva, de a rendszer azóta „kifinomodott”, és ezért az emberek kiszolgáltatottabbak lettek.  A kormányfő hozzáfűzte: a magyarok alapvetően jószívű, hiszékeny emberek, és a nyolc milliárd forintnyi kárt okozó csalások ügyében most a kormánynak is lépnie kell.

„Ezek mind a becsületes emberek, akik a hosszú élet munkája alatt megtakarítottak valamennyit”

– mondta Orbán Viktor az áldozatokról, majd megjegyezte: a nyolc milliárd forintból másfél milliárdot sikerült utóbb visszaszerezni. Most plusz erőforrásokat mozgatnak meg a rendőrségnél a csalások ellen.

A kormányfő azt is elmondta: nemrég egy esetben egy olyan ukrajnai callcenter-hálózatot göngyölítettek fel, amely Magyarországon is csalásokat hajtott végre. Megismételte azt a kijelentést is, hogy a nemzetközi csalók 80 százaléka ukrán. „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra” – fogalmazott.

„Ukrajna egy veszélyes ország”

– összegezte a kormányfő.

„Az a jó, ha az ukránokat kívül tartjuk” – 1,6 millióan küldték vissza a Voks 2025-öt

Orbán Viktor ezt követően az ukrán EU-csatlakozásról beszélt, amelyről azt mondta: „Az a jó, ha az ukránokat kívül tartjuk.”

Megjegyezte azt is, hogy friss információi szerint már 1,6 millióan küldték vissza a Voks 2025 szavazólapjait.

A miniszterelnök szerint ez azt jelzi, hogy a magyarok is tisztában vannak az ukrán EU-tagság veszélyeivel.

Orbán Viktor kitért a csütörtökön kezdődött nemzetközi CPAC-konferenciára is. Mint mondta, az eseményen rengeteg emberrel beszélt, és az ottaniak nagy többségben úgy látták, hogy Ukrajna felvétele veszélyt jelentene.

„De akik tegnap itt voltak, ők mind Európa jövendőbeli vezetői”

– jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy a mostani európai vezetők zöme ugyan még szeretné felvenni Ukrajnát, de a jobboldali politikusok le fogják váltani őket. „Ez az észjárás lassan, de biztosan többségbe kerül Európában” – mondta az ukrán csatlakozás ellenzéséről.

 

Harcolni kell a hazugságok ellen, belföldön és külföldön is

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon nemrég létrehozták a Harcosok Klubját. Azt mondta: a céljuk az, hogy a hazugságok ellen harcoljanak, és ugyanezt teszik a CPAC Hungary keretében Budapestre érkezett vezetők is külföldön.

Hozzáfűzte: Brüsszel az utóbbi években minden fontosabb problémára (migrációs válság, infláció stb.) olyan választ adott, hogy megpróbálták csökkenteni a tagállamok szuverenitását. Az Európai unió vezetése azonban nem kezeli jól a válságokat, „ezért semmi értelme, hogy átadjuk ezeket a jogköröket” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Hát ez a jövő nagy kérdése, a következő egy-két nagy csatája erről szól”

– mondta nem sokkal később a kormányfő arról, hogy Brüsszel a következő időszakban még több pénzt és jogkört akar majd elvonni Magyarországtól Ukrajna uniós tagsága és Ukrajna háborús támogatása érdekében.

Európa védelme és egy pénzügyi tragédia

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európa védelempolitikáját valóban meg kell erősíteni,

de nem szabad fegyverkezési versenybe bocsátkozni Oroszországgal, amelyet Európában sokan fenyegetésnek tekintenek.

Ez ugyanis felemésztené azokat a pénzeket is, amelyeket a különböző szektorokban szánnának a magyarországi „békésebb, civilebb” fejlesztésekre – fejtette ki.

„Ukrajna európai uniós tagsága egy pénzügyi tragédiával érne fel”

– mondta ezután a kormányfő. Elismerte, hogy az ukrán csatlakozás a kezdeti időszakban jó néhány megrendelést adhatna az EU államainak, és ez segíthetné a gazdasági fejlődést, de más aspektusból – például munkaerőpiaci, mezőgazdasági szempontból –sokkal nagyobb hátrányokat eredményezne az ukrán csatlakozás.

Felhívta a figyelmet arra: nem véletlen, hogy vendégmunkásokat is csak kis mértékben engednek Magyarországon tartózkodni. Ha azonban Ukrajna az EU tagjává válna, akkor velük szemben már nem lehetne ilyen korlátozásokat bevezetni, és emiatt a magyarok közül is sokan elveszíthetnék a munkahelyüket – vázolta Orbán Viktor, miközben megjegyezte: szerinte az EU-tagság helyett inkább különmegállapodásokat kellene kötni Ukrajnával bizonyos szektorokban.

Infláció és Nagy Márton

Az inflációval kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: a háború miatt emelkedett meg elsősorban, és a m ostani gazdasági helyzetben nem is lehet arra számítani, hogy túlságosan lecsökken a jövőben. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az árrésstop valamelyest mérsékelheti a hatását. „Nem azt mondom, hogy jó a helyzet, de a baj kisebb” – fogalmazott e ponton.

Nagy Márton gazdasági miniszterről beszélve úgy fogalmazott: a tárca vezetésére nem egy politikust szeretett volna felkérni korábban, hanem egy gazdasági szakembert, és szerinte ő meg is felel ennek a kritériumnak.

„Tehát én bízok abban, hogy a miniszter javaslatait bátran támogathatjuk”

– összegezte véleményét.

Parajdi katasztrófa: minden segítséget megadnak

A parajdi sóbánya elöntéséről beszélve Orbán Viktor úgy fogalmazott:

„Fáj nekünk, ami történik. Valahogy Parajd része a nemzettudatnak.”

Mint mondta, az utóbbi 10–15 évben rengeteg magyar fordult meg a sóbányában, és ami ott történik, „az olyan, mintha velünk történne.” Hozzátette: a segítség ellenére meglehetősen „kilátástalan a helyzet”, ráadásul nemcsak Parajdon okozott bajt az árvíz, hanem a Székelyföld többi részén is, különösen Háromszéken.

„Én kapcsolatban vagyok az RMDSZ elnökével […] és megígértem, hogy minden támogatást meg fogunk adni”– mondta Orbán Viktor az interjú végén.