Az Európát sújtó energiaválság hatásait egyelőre nehéz pontosan megjósolni, azonban jól látható, hogy az áram és a gáz folyamatos drágulása mellett komoly problémát jelent számos országnak, hogy olyan megújuló energiaforrásokra próbál támaszkodni, amelyek nem képesek a fogyasztói igények folyamatos kiszolgálására. Jó példa erre Németország esete, amely az elhibázott energiafordulat révén az atomerőművek leállítása mellett döntött, fokozva ezzel kiszolgáltatottságát, s teret engedve a költségek drasztikus mértékű elszabadulásának, mely bizony az emberek pénztárcáját sem kíméli.

Szakértők szerint a télen akár a legrosszabb forgatókönyv is megvalósulhat, amely hosszabb áramszüneteket okozhat nemcsak Európa, de világ jónéhány országában. Ennek következményeképp nemcsak az otthonaikban maradnának áram nélkül az emberek, de sorra zárnának be a vállalkozások és a gyárak, előidézve ezáltal egy újabb gazdasági válságot a jelenleg is egyre inkább súlyosbodó járványhelyzettel párhuzamosan. Hogy ez a veszély mennyire reális, azt jól mutatja, hogy Németországban és a szomszédos Ausztriában a katasztrófavédelem és a hadsereg már megkezdte a lakosság felkészítését a súlyosnak ígérkező energiahiányra.

Az osztrák hadsereg tájékoztatása szerint ebben a helyzetben könnyedén előfordulhat, hogy az áramszünet akár egy hétig is eltarthat, amely többek között a benzinkutak, a közlekedési lámpák, a liftek, a tömegközlekedés, illetve a telefon- és internetszolgáltatás leállásához vezetne. Mindezen fenyegetések mellett jelenleg is rohamosan emelkednek a rezsiköltségek szinte valamennyi európai országban. A költségek emelkedése számos családot hoz és hozhat még nehéz helyzetbe, amely mielőbbi intézkedéseket követel az érintett kormányoktól.

Magyarország szerencsés helyzetben van, ugyanis biztosított a hosszú távú gázellátása, míg a paksi atomerőmű önmagában képes villamos energiával ellátni az ország áramtermelésének több mint 50%-át, mely kiegészül még azon erőművek kapacitásával, amelyek a megújuló és a fosszilis energia felhasználásán alapulnak. Az energiabiztonság idehaza adott, emellett a magyar kormány 2012-ben bevezetett rezsicsökkentése arról is gondoskodik, hogy az árak a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak.

Ennek köszönhetően jelenleg az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakossági földgáz és az áram ára is, amely mind a családoknak, mind a vállalkozásoknak jelentős segítséget jelent a mindennapokban. Ebben a világpiaci környezetben a rezsicsökkentés hatása és jelentősége még inkább felértékelődik, ezért is felelőtlenség azon baloldali politikusok megnyilvánulása, akik a rezsicsökkentés eltörlésével kampányolnak, mondván, ha nem akarunk többet fizetni, akkor fogyasszunk inkább kevesebbet.