Mint arról lapunkban már beszámoltunk, nagyszabású élőhely-fejlesztési munkálatok kezdődtek meg a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén. A teljes körű helyreállítás várhatóan 2020. november végéig is eltart. A költségekre a nemzeti park 835 millió forintos kormányzati támogatást nyert el.
– A beavatkozás célja az itteni természetes élőhelyek fenntartása, a védett növény- és állatfajok megőrzése – mondta el lapunk megkeresésére Takács Gábor, a nemzeti park természetmegőrzési szakreferense. – A kistómalmi lápréten kísérletet teszünk a hazánkból kipusztult karcsú pásztorbotmoha visszatelepítésére. A leromlott, korábban helytelenül kezelt területeken pedig igyekszünk helyreállítani és a későbbiekben fenntartani a természetes állapotot. A mostani projekt elsősorban a tó déli és nyugati partvidékére, az itt egykor nagy kiterjedésben előforduló mocsárrétek helyreállítására irányul, de egyes tevékenységek, mint például az ezüstfa irtása kiterjednek a tó teljes partvidékére.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F8a%2F8f%2Fmoics_1_vx.jpg)
fotó: Fertő–Hanság Nemzeti Park
Takács Gábor hozzátette: a nemzeti parkban is komoly természetvédelmi, gazdasági és egészségügyi problémát okoznak a más kontinensről behozott és kiszabadult, majd inváziószerűen elterjedt fajok. A lakosság ezekkel a fajokkal többnyire akkor találkozik, ha allergiás lesz rájuk, mint például a parlagfűre, vagy ha valamelyik rovarnak látványos rajzása van. A gyakori, elterjedt fajok esetében a természetvédelmi cél a visszaszorítás, az invázió kezdetén járó egyedek esetében pedig a teljes kiirtás.
A szakember egy másik problémára is felhívta a figyelmet: – Az elmúlt években jelentősen visszaszorult, de nem szűnt meg az illegális hulladéklerakás. A csökkenésben a környezettudatosság növekedése mellett a szelektív hulladékgyűjtés terjedése, a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása is sokat segített. A projekt tervezésekor felmértük a meglévő lerakókat, amelyek többsége több éve megvan, és elsősorban a települések mellett helyezkedik el. Az illegális hulladéklerakás a nyilvánvaló esztétikai problémákon és a környezetszennyezésen felül komoly természetvédelmi gondokat okozhat, hiszen a kivitt törmelékkel kevert földben lehetnek özönnövények szaporítóképletei, amelyek utána elterjedhetnek. A gyepgondozást is gyakran akadályozzák: megtörténik, hogy a betondarabokon eltörik a kasza, ezzel több százezres kárt okozva a gazdálkodónak. Az illegális hulladéklerakók mellett elbontjuk a területen található, használaton kívüli, többnyire életveszélyes épületromokat is.