A lapnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette: az országban eltérő károkat okozott az őszi vetésű gabonanövényeknél – a búzánál, a repcénél és az árpánál – az évtizedek óta nem látott téli, tavasz eleji szárazság.  Az elmúlt napokban tapasztalt, több tíz milliméter esőt hozó időjárás hatására azonban a kalászosok szépen fejlődnek. Az aszály okozta károkról egyelőre nincsenek pontos adatok.

Kárpótolhatja a gazdálkodókat, hogy a tavaszi vetés állapota kedvező. A csapadék megerősítette a vetést, a növényvédelemhez is a legjobbkor érkezett a májusi eső – tette hozzá Vancsura József.

Az őszi búza mintegy egy százaléka ment tönkre az aszály miatt, a növény vetésterülete 962 ezer hektár – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A száraz időjárás hatására a búza 26 százaléka volt jó és 41 százaléka közepes állapotban április elején.

A végéhez közelednek a tavaszi vetési munkák, jellemzően a kukoricáé és a napraforgóé. Az AKI jelentése szerint a szemes kukorica területe itthon 961 300 hektárt foglalhat el, amelynek 79 százalékán került a földbe a vetőmag május 2-ig.

Segítséget jelentett, hogy az aszálykárok elkerülése érdekében a kormány vízjogi engedély nélkül, bejelentés alapján, korlátozott ideig rendkívüli vízhasználatot biztosít a termelők számára tartósan vízhiányos időszakban – emlékeztetett cikkében a Magyar Nemzet.

Borítókép: illusztráció; Forrás: internet