Megnyílt a Medgyaszay István vándorkiállítás

  2020. február 13. - www.sopronmedia.hu (Soproni Petőfi Színház)

– Tervezett házat Istennek, dísztribünt császárnak, palotát királyok részére és panteont a nemzet nagy halottainak. Színházat, kórházat, városházát, iskolát – mindebből nem is egyet. Itt élt közöttünk több, mint félszázadon át, számottevően gyarapítva nemzeti kultúránkat – mondta Ritoók Pál, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmúzeológusa a Medgyaszay István vándorkiállítás megnyitóján a Soproni Petőfi Színházban. Az építész álmodta meg a leghűségesebb város teárumának arculatát, a tervei alapján építették át az épületet a múlt században.

A Medgyaszay István munkássága előtt tisztelgő tárlat különböző összeállításokban több helyütt látható volt már az országban, a határon túlra is eljutott. Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Kassán, Resicabányán, Nagyváradon, Rimaszombatban is bepillantást nyerhettek a gazdag pályafutása előtt tisztelgő kiállításnak. Sőt, mivel Medgyaszay István a Nílus–menti kultúrák tisztelője volt, vonzódott az indiai építészet iránt, így meghívást kapott Delhibe.

Medgyaszay, a színházépítő címmel ezúttal a soproni teátrumban, a színházi klub keretében nyílt kiállítás. Az országot, Kárpát–medencét felölelő nemzetközileg elismert páratlan munkásságát bemutató tárlat a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jóvoltából érkezett a leghűségesebb városba a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. szervezésében. A kiállítás kurátora Potzner Ferenc Ybl–díjas építész, művészettörténész, akinek a nevéhez fűződik a budai Sándor–palota helyreállítása, a veszprémi Szent Mihály székesegyház külső helyreállítása, valamint a Várkert Bazár és a Zeneakadémia rekonstrukciója, a budai várnegyed hosszú távú fejlesztési tervének elkészítése. Ő is ellátogatott Sopronba az eseményre.

Ritoók Pál, aki a vándorkiállítás szervezője bőséges és gazdag kivetítéssel illusztrálva beszélt Medgyaszay István életéről, alkotásainak, általa tervezett épületeknek a történetéről, szakmai jelentőségéről. Természetesen kiemelten foglalkozott a soproni színház átépítésével. Ehhez kapcsolódva a társulat művészei Marosszéki Tamás (aki Medgyaszayt alakította), Szőcs Erika és Savanyu Gergely életrajzi elemek, korabeli írások, vallomások, újságcikkek segítségével idézték meg az építészt és korát, pályafutásának állomásait.

A soproni színház átépítéséről szóló részben a színészek azt is felvillantották, eleinte nem arattak minden társadalmi körben osztatlan sikert a munkálatok a városban. Ízlésbeli vita is kialakult a polgárság körében. Medgyaszay, aki  pályája elején saját költségén járta be Kalotaszeget, Székelyföldet és a Dunántúl falvait, hogy ihletet és erős alapot teremtsen kezdődő munkásságának, majd később újító módon használta ehhez a vasbeton–szerkezeteket így vallott erről: "A magyar stílus még nem forrott ki, ezért tűnik fel sokaknak idegennek. Ha ebben az új irányban soproni művemmel csak kis eredményt értünk is el, ez lesz a legnagyobb jutalom, s megilleti a dicsőség azt a közönséget is, mely alkalmat adott, hogy a magyar építőművészetet egy új művel gazdagítsuk. 

A színházi klubba eljöttek Medgyaszay István unokái,  Ládonyiné Bartha Gabriella és Bartha Ágoston, akik szintén megosztották gondolataikat nagyapjukról, családjukról. Sőt, Bartha Ágoston még gramofonos zenei részekkel is illusztrálta a kiváló építész életszakaszainak egy–egy fontos állomását. Például azt, hogy Medgyaszay részt vett a háborúban, 1915-ben műszaki szolgálatot teljesített a fronton. A Császári és Királyi 2. hadsereg lembergi hadikiállításának a megrendezése a nevéhéz főződik, ennek a parancsnoka királyi mérnök–főhadnagyként ő volt. Az egész bemutató megtervezése és felépítése három hónap alatt zajlott le, az építkezés kizárólagos anyaga a helyszínen feldolgozott fa volt.

A színház előcsarnokában látható most megnyílt kiállítás anyaga előtt Baldavári Eszter művészettörténész, muzeológus  beszélt arról, hogy Medgyaszay István mennyire vonzódott az india építészethez és előfutára volt az organikus építészetnek. Bombayban az Irán–Turán Testvériség Múzeumának végleges tervrajzait ő készített el. Ellátogatott Agrába, Szantiniketanba, a híres india költő, Rabindranath Tagore által alapított művészeti iskolába.

A budapesti Baár–Madas Református Leánynevelő Intézet és Internátus épülete is az indiai stílust idézi tőle. Üzenete az, hogy Medgyaszay szerint a "nemzeti," szó ebben az esetben a magyar népi formakincs és a szkíta–hun örökség, azaz az indiai formaelemek harmóniáját jelenti. 

Az építész szerint három jellemvonásból megismerhetőek, a jobb, komolyabb, leszűrődött magyar ízlésű épületek. Ez pedig a  józanság, ellentétek, derű. 

A színházi klub közönsége ezután Kovács Ferenc műszaki vezetővel rendhagyó kulisszajáráson vett részt. A tárlat február 23-ig látható.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...