Méhnyakrák: ne legyen tabu, 2018-ban sem!

Magyarországon évente körülbelül ezer nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot az orvosok, minden második esetben végzetes következményekkel jár a betegség. Pedig meg lehetne előzni a tragédiákat! Idén január 22–28. között tartják az európai méhnyakrák-megelőzési hetet, amely a betegségre és elsősorban a prevencióra irányítja a figyelmet.

Panaszokat hosszú ideig nem okoz, jelenléte sokáig észrevétlen maradhat, ám életveszélyes következményei lehetnek – a méhnyakrák alattomos kór. A mellrák után a nők második leggyakoribb, halálozással járó daganatos megbetegedése.

Az egyik, amit a méhnyakrákkal kapcsolatban leginkább hangsúlyozni kell, hogy ez egy olyan daganatos megbetegedés, melynél – korai felismerés esetén, főleg a rákmegelőző állapotban – szinte száz százalékos gyógyulási arányt lehet elérni. A teljes felépüléshez, persze, az szükséges, hogy a szexuális élet megkezdése után, de legkésőbb 20 éves kortól a nők évente eljárjanak szűrésre. Ott már a rákos elváltozásokat megelőző állapotokat is szűrjük (az elterjedt „méhnyakrákszűrés” elnevezés azért is nem pontos, mert nem csak a már kialakult rákot vizsgáljuk ilyenkor, hanem annak előzményeit is). Mivel a korai, a daganatos megbetegedések előtti státuszokat is figyeljük, időben tudunk cselekedni, ha elváltozást tapasztalunk. Nagyon lényeges, hogy akkor kell ellenőrzésre jönni, amikor még nincs panasz!

A szűrések eredményeit P1-től P5-ös szintig osztályozzák: rákszűrés tekintetében a P1-es és P2-es negatív eredményt jelent. P3 esetén kezelésre, majd kotrollra van szükség (ilyenkor még nem eldönthető, hogy gyulladás vagy daganat okozta a levett kenetben található kóros sejtek jelenlétét), ugyanis beavatkozás nélkül daganat fejlődhet ki az érintetteknél. A P4-es és P5-ös eredmények rosszindulatú diagnózissal lehetnek egyenlők, emiatt szövettani vizsgálat szükséges, ami igazolja az elváltozást, illetve – a daganat kiterjedésétől függően – műtét, utókezelés vár a páciensre.

Sopronban tavaly 4368-an vettek részt a kórházban szűrővizsgálaton. Ez kenetvételből, valamint úgynevezett colposcopos (nőgyógyászati mikroszkóp) vizsgálatból áll.

A tapasztalatok szerint a betegségre hajlamosít a gyakori szexuálispartner-váltás, a több szülés (a méhnyakon kisebb repedések alakulhatnak ki, de ezeket különböző eljárásokkal rendbe lehet hozni), illetve közrejátszhatnak örökletes tényezők is.

 

Legnépszerűbb cikkek