Miénk a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe

Tudtad, hogy a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe az esztergomi Nagyboldogasszony bazilikában található?

Ha belépünk az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházba, vagy közismert nevén az esztergomi bazilikába – hazánk legnagyobb templomába –, a 71 méter magasra nyúló kupola látványa mellett elsősorban a főoltár mögötti monumentális festmény ragadja meg a tekintetünket. Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. 

Az esztergomi bazilika belső tere a főoltárral 1956-ban
Az esztergomi bazilika belső tere a főoltárral 1956-ban
Fortepan / Keveházi János

Rudnay Sándor esztergomi érsek és bíboros hercegprímás, amikor 1819-ben hivatalba lépett, elhatározta, hogy visszaadja az esztergomi érseki székhely régi fényét, és Szent István egykori bazilikájának helyén megteremti a „Magyar Vatikánt”.
1831-re elkészült az óegyiptomi stílusú altemplom, valamint felhúzták a főfalakat is. A monumentális altemplomról a magyar nyelvújítás óriása, Kazinczy Ferenc ekként emlékezett meg: „Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja…"

1838-ban, az addigi építésvezető, Packh János tragikus halála miatt a magyar klasszicista építészet legnagyobb mesterét, Hild Józsefet bízták meg a munkálatok folytatásával.

Az 1507-ben épült reneszánsz Bakócz-kápolna az esztergomi bazilikában
Az 1507-ben épült reneszánsz Bakócz-kápolna az esztergomi bazilikában
Foto: Thaler Tamas (https://hu.wikipedia.org/)

Az építkezés egyik különlegességének számított a török időkben elpusztult középkori bazilika egyetlen épségben fennmaradt részének, Bakócz Tamás bíboros-érsek 1507-ben emelt vörös márvány kápolnájának – a legszebb korai reneszánsz műemlékünknek – a szétbontása, és az új székesegyházba történt beépítése.

A monumentális bazilikát még a munkálatok befejezése előtt, 1856. augusztus 31-én Scitovszky János bíboros hercegprímás szentelte fel Ferenc József jelenlétében. Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta az Esztergomi Misét, amit ő maga vezényelt a felszentelési ünnepségen.

Az esztergomi bazilika oltárképe, melyet Michelangelo Grigoletti festett. A világ legnagyobb, egy vászonra festett olajképe.
Az esztergomi bazilika oltárképe, melyet Michelangelo Grigoletti festett. A világ legnagyobb, egy vászonra festett olajképe.
https://hu.m.wikipedia.org/

1856-ra készült el a főoltár hatalmas oltárképe, amelynek megfestésére még korábban Michelangelo Grigoletti velencei festőművész kapott megbízást azzal a meghagyással, hogy Tiziano Frariban lévő Mária mennybevitelét ábrázoló képét másolja le, jelentősen felnagyítva az itáliai reneszánsz mester festményét. Az eltérő arányok miatt a képen több kompozíciós változtatást is végre kellett hajtani, amit végül a velencei művész sikerrel megoldott.
A méretek miatt a festmény elkészítéséhez egyedi, külön vásznat szőttek. A Mária mennybevitelét ábrázoló 13,5 méteres magas, valamint 6,6 méter széles főoltárkép így a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe.

A bazilika éjszakai kivilágításban a Szent Tamás-hegyről nézve, előtérben az esztergomi vár Budai kapuja
A bazilika éjszakai kivilágításban a Szent Tamás-hegyről nézve, előtérben az esztergomi vár Budai kapuja
Készítette: Thaler Tamas (https://hu.wikipedia.org/)

Forrás: https://mult-kor.hu/

https://www.origo.hu/

Borítókép: A főoltár részlete Foto: Thaler Tamás (https://hu.wikipedia.org/)

Legnépszerűbb cikkek