| 2024. december. 22. | 4 perc olvasás

Miért díszítjük fel a karácsonyfát?

Az év legizgalmasabb percei közé tartoznak azok, amelyeket a karácsonyfa díszítésével töltünk. Gömbökkel, figurákkal, csillagokkal, girlanddal és sok más egyébbel ékesítjük a fát a várva várt szentestére. Vajon tudjuk, hogy melyik dísz mit szimbolizál?

A karácsonyhoz hasonló ünnepek már az ókorban is léteztek. A karácsonyt a keresztények tették először hivatalos ünneppé, melyet kezdetben januárban tartottak. Időpontja a negyedik század végétől helyeződött december 25-re. A 16. században a reformáció hatására kezdett egyre inkább elterjedni. Ekkor már az emberek az otthonaikban is karácsonyfát állítottak, melyre különböző, szimbolikus díszeket helyeztek.

A magyar karácsony szó szláv eredetű, ami lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése az új esztendőbe való átlépésre utalhat. Érdemes viszont megjegyezni, hogy egyetlen környező szláv nyelvben sem használják ezt a kifejezést a karácsony megnevezésére. A Kassai kódexre hivatkozva Fehér Mátyás Jenő azt állítja, hogy a karácsony szó a magyar kerecsenkerecseny szóból származik.

Annak ellenére, hogy a karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, rengeteg nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. Az adott helyi kultúrától függően együtt jár vele az ajándékozás, a közös családi étkezés és persze a karácsonyfa-állítás. Talán nem is gondolnánk, de a klasszikus karácsonyi díszeknek, "kellékeknek" fontos szimbolikus jelentésük van, sok közülük pogány eredetű. Íme, néhány a legnépszerűbbek közül!

Karácsonyfa

Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért. Maga a fenyőfa zöld színével és azzal, hogy örökzöld, az örök élet reményét, az új életet jelképezi. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

 Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér vármegyei Martonvásáron lévő birtokán, 1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll. 

A karácsonyfa díszei

Kezdetben almát, diót, ostyát, mézespogácsa-alakokat, édességeket, valamint fából és textilből készült díszeket aggattak a karácsonyfákra, a 19. század végén pedig már a csillogó díszek váltak a népszerű díszítőelemeivé. A fára díszként kötött alma az eredendő bűnre, a tudás megszerzésére emlékeztet minket, mert a paradicsomi tudás fájának, de az élet fájának is szimbolikus gyümölcse. A dió ősi Krisztus-jelkép, de bölcsességjelképként is számon tartják, emellett életerőt biztosít, megvéd, és energiával tölt fel, felkészít a következő évre.

Csúcsdísz

A csúcsdísz korábban általában csillag alakú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte, mára a legtöbb helyen felváltotta ezt a hegyes végű, csillogó gyöngyökkel kirakott „templomtoronyforma”.

Gömbök

A karácsonyfa nélkülözhetetlen elemei közé tartoznak a gömbök is, amelyek változatos színűek és anyagúak, de mind a paradicsomi fa almáját jelképezik. A színes girlandok, szalagok és angyalhajak részben a paradicsomi fára tekeredő kígyót, részben a teremtést átszövő időszálakat jelképezik. A harangok, csengők a pogány hitvilág fontos szimbólumainak emlékét őrzik: a néphit szerint hangjuk elűzi a rossz szellemeket, a gyertyával és a csillagszóróval együtt pedig tisztító hatásuk van.

Csillagok

A karácsonyi csillag Betlehem csillagát szimbolizálja, amely a bibliai történet szerint a három királyt a csecsemő Jézus felé vezette. A csillag egyben a teljesített prófécia jele és az emberiség reménye.

Gyertya

A gyertya szintén Betlehem csillagát jelképezi. Mielőtt felfedezték az elektromos karácsonyfaégőket, a családok gyertyákat használtak a fa kivilágítására. Ráadásul ebben az időszakban két másik ünnep is osztozik a gyertyák és a fény jelentőségében: a Hanuka, a fény fesztiválja a judaizmusban és a Kwanzaa, az afrikai diaszpóra idején kitelepített emberek egységének ünnepe.

Ajándékok masnival

Mi lehet a masni jelentése? Gáspár, Menyhért és Boldizsár, a napkeleti bölcsek ihlették a mindenki számára ismert szimbólumot. Az ajándékok, amiket a kis Jézusnak vittek, egy szalaggal voltak átkötve, mely azóta az emberek egységét és a jóakarat kötelékét szimbolizálja.

Vörös és zöld

Honnan jöttek a karácsony klasszikus színei? A piros szín Jézus vérének ábrázolására szolgál, amikor a kereszten meghalt. A zöld szín örök fényt és életet jelent. A rómaiak örökzöld ágakkal díszítették házukat az újév során, a fenyő pedig a téli életet jelképezte. Van egy legenda is, miszerint amikor Jézus megszületett, a világ minden fája lerázta a havat magáról, hogy új, zöld hajtásokat növeszthessen.

Harangok

Karácsonykor megszólalnak a harangok, hogy bejelentsék Jézus születését. A harangok megszólaltatása visszavezethető a pogány téli ünnepségekre is, amelyek a gonosz szellemek elzavarására szolgáltak.

Cukorbot

Itthon is egyre népszerűbbek a kis görbített cukorkák. Ez a finomság a pásztorok botjával köthető össze. Jézus születése, akit sokszor Jó Pásztorként is emlegetnek, út volt az elvesztett bárányok visszatalálásához. A piros csík a vért, Krisztus áldozatát, a fehér pedig tisztaságát jelképezi.

Koszorú

A koszorú az örök szeretet és az újjászületés soha véget nem érő jelképe. A magyal a halhatatlanságot, a cédrus pedig az erőt jelenti. Ma a koszorú nagylelkűséget, ajándékozást és a család összegyűlését is jelképezi.

Fagyöngy

A fagyöngy egy élősködő növény, amely összekapcsolódik azzal a fával, amelyen él, és nélküle meghal. Régóta a szeretet szimbóluma.

Források: hellovidek.hu, otthonokesmegoldasok.hu, sokszinuvidek.24.hu

Képek forrása: istockphoto

Legnépszerűbb cikkek