Mindannyian tudjuk, hogy van mindenszentek és halottak napja, illetve azt is, hogy mind a két esemény a halottainkról való megemlékezésről szól. De miért ünnepeljük mindkettőt? A választ valójában a különbségekben kell keresni.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2026%2520okt%25C3%25B3ber%2FR%25C3%25A9ka%2FMindenszentek%2Fistockphoto-1358972209-612x612.jpg)
Mindenszentek: november 1.
Kezdjük mindenszentekkel (vagy mindszent, latinul pedig Festum Omnium Sanctorum), hiszen időben ez következik hamarabb. Mindenszentek napja a katolikus keresztény világban november elsejére esik, azaz egy nappal korábban van, mint halottak napja. Mindenszentek a megdicsőült egyház ünnepe, illetve az üdvözült lelkek emléknapja. Ezen az ünnepen azokat a megdicsőülteket ünnepeljük, akikről az egyházi kalendáriumban név szerint nem emlékezünk meg. A mindenszentek alapgondolata, hogy az emberben vágyódás ébred a szentek boldogságának elgondolására, amely ösztönöz a példájuk követésére.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2026%2520okt%25C3%25B3ber%2FR%25C3%25A9ka%2FMindenszentek%2Fistockphoto-2271109575-612x612.jpg)
Halottak napja: november 2.
A halottak napja (latinul: Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) egy olyan keresztény ünnep, amely az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben lévő hívekről szól. Míg mindenszentek a megdicsőült egyház ünnepe, addig a halottak napja egyháztanilag a szenvedő egyház ünnepének tekinthető. Halottak napja minden évben november 2-án van, pontosan egy nappal mindenszentek után. Ez a nap a szeretteinkről való megemlékezésről szól, így hagyományaihoz tartozik a gyertya- és mécsesgyújtás, illetve a temetőkben lévő elhunytak sírjaiknak felkeresése.
A gyakorlatban a két nap összecsúszott: a legtöbb család mindenszentekkor megy ki a temetőbe, és ott végzi el mindazt, ami hagyományosan a következő naphoz tartozna. Ez nem hiba, csak a naptár és a munkarend logikájának következménye.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2026%2520okt%25C3%25B3ber%2FR%25C3%25A9ka%2FMindenszentek%2Fistockphoto-183256301-612x612.jpg)
Honnan a gyertya és a krizantém?
A gyertyagyújtás jelentése a fény és az emlékezés összekapcsolása: a láng azt jelzi, hogy az elhunytra gondolnak. A néprajzi gyűjtések szerint a szokásnak régi rétegei is vannak – sok helyen hittek abban, hogy ezen az éjszakán a halottak hazalátogatnak, ezért terítettek meg nekik, vagy hagytak égve mécsest az ablakban.
A krizantém szerepe prózaibb: ez az egyik kevés virág, amely a késő őszi hidegben is bőven virágzik és sokáig eláll. Az európai temetőkultúrában a 19. században vált uralkodóvá, és mára annyira összeforrt a gyásszal, hogy sok országban máshol nem is szokás használni.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2026%2520okt%25C3%25B3ber%2FR%25C3%25A9ka%2FMindenszentek%2Fistockphoto-2242751716-612x612.jpg)
Halloween
A halloween egy népszerű ünnep, amelyet elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában, Írországban és az Egyesült Királyságban ünnepelnek, de az utóbbi években már világszerte elterjedt. A halloween következik időrendben leghamarabb, hiszen ez október 31-én van, de az előző kettőhöz képest valójában kilóg a sorból, hiszen a halloween egy sokkal lazább ünnep.
Magyarországon a kettő ma párhuzamosan él: a gyerekek jelmezes bulija és a család temetőlátogatása gyakran ugyanarra a hétvégébe esik. Ez sokakban feszültséget kelt, pedig a két gyakorlat nem zárja ki egymást – az egyik játék, a másik emlékezés, és a gyerekeknek is elmondható, hogy melyik mire való.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2026%2520okt%25C3%25B3ber%2FR%25C3%25A9ka%2FMindenszentek%2Fistockphoto-853798760-612x612.jpg)
Források: unnepmania.hu, papirusz.hu
Képek forrása: istockphoto
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2026%2520okt%25C3%25B3ber%2FR%25C3%25A9ka%2FMindenszentek%2Fbor%25C3%25ADt%25C3%25B3.jpg)