Mindennapi kedvencünk, a kávé

Sokak számára elképzelhetetlen a reggel egy jó erős, finoman illatozó csésze kávé nélkül. Mások számára jóízű baráti beszélgetések elengedhetetlen kelléke. Ki a zamatáért, ki a kávézás hangulatáért kedveli, és van, aki jótékony, élénkítő hatása miatt fogyasztja egy hosszú, munkával teli napon. Olyan is akad, akinek fogyasztása fejfájásnál hoz megkönnyebbülést koffeintartalmának köszönhetően. Egy biztos, hogy legtöbbünk napjainak fontos kelléke és örömforrása a fekete, illatozó ital fogyasztása valamilyen formában, ugyanis elkészítésének számos változata ismert. De hogyan is fedezte fel az ember a kávét, és terjedt el a világban fogyasztása? Milyen (akár történelmi) érdekességek kapcsolódnak e kedvelt nedűhöz? Minderre választ kap cikkünkből.

A legenda szerint a kávét egy Kaldi nevű kecskepásztor fedezte fel. Megfigyelte, hogy miután a kecskéi megették a kávécserje bogyóit, sokkal energikusabbak lettek. Persze ezek után ő is kipróbálta és aktívabbnak érezte magát. Tapasztalatait megosztotta egy apáttal, aki italt főzött a bogyókból, amely aztán egész éjjel ébren tartotta.

Feltehetőleg Abesszíniából, a mai Etiópia területéről származik és Krisztus után 700 körül már ismert volt. Napjainkban a legtöbb kávét Brazíliában termesztik. Az itteni termés a világ szükségletének 40 százalékát teszi ki és éppen kétszer annyi, mint a második és harmadik helyen álló Kolumbia és Vietnam együttes termelése. A legnagyobb kávéfogyasztó országok pedig az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Németország – e három országban fogyasztják el a világ kávétermésének 65 százalékát.

Kép forrása: agrarszektor.hu

Bár a kávécserjéknek világszerte több fajtája lelhető fel, alapvetően kettőből készítenek italt. Az arabica lágyabb ízű és kevesebb koffeint tartalmaz – a kereskedelemben kapható kávék háromnegyedét adja, fő termőhelye Brazília. A másik fő fajta a robuszta: markánsabb az íze és magasabb a koffeintartalma. A legjobb minőséget ebből Vietnamban termesztik.

A kávé valójában gyümölcs – a kávécserje termése a cseresznyére hasonlító, piros színű, fanyar-édes ízű, ehető bogyós gyümölcs. Ennek belsejében található a kávébab. Az elnevezése az egyik magyarázat szerint Etiópia Kaffa nevű vidékének nevéből származik, ahol a kávé őshonos volt. A másik verzió az arab „qahhwat al-bun” kifejezésből származtatja az ital nevét, melynek jelentése: a bab bora. Ez később „qahwah”-ra rövidült, majd Törökországban „kahveh” lett. 1473-ban érte el Konstantinápolyt, és két évvel később nyílt meg az első kávéház, a Kiv Han. A törököknél annyira népszerű lett az ital, hogy a reggeli, azaz „kahvalti” és a barna, vagyis „kahverengi” szavuk egyaránt a kávé nevéből ered.

Kép forrása: meseta.hu

A kávébabok pörkölésének szokása valószínűleg 1000 és 1200 között kezdődhetett el. Az első kávékereskedők, az arabok a kereskedés ellenőrzésének céljából pörkölték az összes szemet, így azok már termesztésre alkalmatlanná váltak.

Az első európai kereskedelmi kávészállítmány 1616-ban érkezett meg Velencébe, a kávé olasz neve „caffe” lett. Ugyan az olasz kávé ma is fogalomnak számít, az európaiak közötti versengést az élő kávénövényekért és szemekért a hollandok nyerték 1616-ban. Egy holland kereskedőnek sikerült a szigorúan őrzött kávébokrok közül kávét szereznie Mochában, Yemenben. A hollandok kezdtek el kávét ültetni Ceylonban (ma Sri Lanka) és később Dél-Indiában, majd Jáva szigetén és a közép-amerikai Suriname-ban. Pár év alatt a holland kolóniák a legfontosabb európai kávébeszállítóvá váltak. Ők „koffie”-nak nevezték el a kávébabból főzött italt.

Kép forrása: hazipatika.hu

Hazánk közelében az első igazi kávéházat Bécsben nyitották meg 1683-ban, a bécsi csata után, a legyőzött törököktől zsákmányolt kávé segítségével. Élt akkoriban Bécsben egy lengyel származású, a török nyelvben és szokásokban is jártas kereskedő, bizonyos Franz Kolschitzky. Miután az elbizakodott török katonák súlyos vereséget szenvedtek az egyesített osztrák-lengyel seregektől, fejvesztve menekültek a császári főváros alól, hátrahagyva hadi felszerelésüket és élelmiszertartalékukat is. Volt ezek közt 500 zsák, melyek tartalmáról egyedül csak Kolschitzkynak volt fogalma.  A zsákokban lévő magvakat a legtöbben teveeledelnek vélték. Egyedül ő tudta, hogy ezekből készül a törökök egyik kedvenc itala, amit „fekete leves” néven ismertek. Mivel Kolschitzkyt korábban az osztrák császár többször követként alkalmazott a törökökkel való tárgyalások során, a furfangos kereskedő könnyen elérte az uralkodónál, hogy az 500 zsák az ő tulajdonába kerüljön. A magvakat hasznosítva hamarosan megnyitotta első kávéházát „Zur Blaue Flasche” (A kék korsóhoz) néven, Bécs belvárosában. Egy különleges receptet is dolgozott ki: a megpörkölt kávészemeket megőrölte és forró vízzel keverte, majd többször felforralta. A főzetet ezután leszűrte, mézzel és tejjel ízesítette. Ez lett a később oly híressé vált bécsi melange első receptje. A bécsi kávéházak a maguk hagyományaival pedig napjainkra az UNESCO Világörökség részét képezik.

Kép forrása: commons.wikipedia.org

A magyar szájhagyományban a kávéra eredetileg használt “fekete leves” szintén a 17. század végéről származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly ugyan elfogadta a meghívást, de elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene. Így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess, Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett “fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. Innen származik a „hátra van még a fekete leves” szólásunk is.

A kávé történetében is szerepet kaptak a magyarok: a kávé vákuumos csomagolását, valamint a presszókávé-automata elődjét az 1892-ben Temesváron született Illy Ferenc fejlesztette ki.

Instant kávét először 1901-ben készített egy chicagói kémikus. A koffeinmentes változatot pedig véletlenül találta fel egy német kávéimportőr 1903-ban: szállítás során víz érte a kávébabokat. A víz ugyan kivonta a koffeint a babszemekből, de az aromájukon nem rontott.

Mára már a kávéfogyasztás előnyös egészségügyi hatásai is jól ismertek: a kávéban lévő koffein jótékony hatással van többek között a 2-es típusú cukorbetegségre, a Parkinson-kórra és a kávé rendszeres fogyasztása csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is.

Források:

Nők lapja 2017/20.

eszpresszo.hu

kanadaihirlap.com 2016.09.08.

Borítókép: lafemme.hu

Legnépszerűbb cikkek