Miről árulkodnak a Várhely misztikus kincsei?

  2019. július 10. - www.sopronmedia.hu

Már évszázadokkal a rómaiak és a kelták előtt élt egy nép a Várhelyen – ők voltak azok, akik először feltették a térképre a mai Sopron területét, ráadásul menten az élmezőnybe! A kutatások segítségével ismerje meg, hogy miért is egyedülálló ez a rendkívül régen „múltba veszett” nép – tulajdonképpen világszinten is!

- A Dunántúl már a rómaiak előtt is lakott volt: a legközismertebb nép, amely itt élt, a kelta volt, az úgynevezett La Tène civilizáció képviselői – tudtuk meg Dr. Mrenka Attilától, a Soproni Múzeum régészétől. - Ha kicsit tágabbra vesszük a földabroszt, közel sem éltek ők egyedül ezen a gazdag tájon: a Dél-Dunántúlon a pannon nép fordult elő, amelyről a rómaiak elnevezték ezt a tartományt. Feltételezhető eredetüket néhány éve egy Regölyben megásott halomsír kapcsán Dr. Fekete Mária és Dr. Szabó Géza kiválóan fölvázolták – fűzte hozzá.

Dr. Mrenka Attila, a Soproni Múzeum régésze

Dr. Mrenka Attila, a Soproni Múzeum régésze

Fotó: Soproni Múzeum

De térjünk vissza a Várhelyhez! - Közvetlenül a rómaiak előtti időből valóban a keltákat említhetjük az Északnyugat-Dunántúlon. Igen ám, de a kelták a Várhelyen epizódszerepet játszottak! Az élet ott ugyanis már a hazai késő bronzkor végén, annak legutolsó időszakában elindult – világított rá a régész. - Ekkor itt az úgynevezett Urnamezős kultúra kései hordozói telepedtek meg, hogy aztán nagyon gyorsan átadják helyüket a kora vaskori Hallstatt-kultúrának. Ők azok, akik elkezdik az erdősítést és a tájat lényegében a mai formájára alakítják – fűzte hozzá.

Dr. Mrenka Attilától megtudtuk: ez a régészeti művelődés i.e. 750/700 környékén Európa középső részén terjedt el – minden valószínűség szerint a korábbi Urnamezős kultúra alapjain – és egészen i.e. 500/450-ig mutatható ki anyagi kultúrája alapján jelenléte. Ez persze nem jelenti azt, hogy ideológiája, gondolat- és /vagy hitvilága nem élhetett sokkal tovább akár másik anyagi kultúra „álcája” alatt – erről Dr. Tóth István, a Fertőrákoson is tetten érhető Mithrász-kultusz jeles kutatója több kiváló tanulmányban és akadémiai doktori értekezésében is írt.

Vajon a Várhely kinek a dicsőségét hirdeti?

- Időszámításunk előtt 650-600 körül megjelennek a Várhely halomsírjaiban a magyarországi régészeti leletanyagban máig példa nélkül álló úgynevezett alakos urnák – Dr. Mrenka Attila szavaiból lerítt: rendkívül különleges leleteket hozott fel. - Ezek nem csak hazánkban egyedülállók, Európában sem találni pontosan ilyeneket, csupán mondanivalójukban hasonlókat. Régészetileg ez, a kétszáz évvel a kelták előtt itt élt nép tette föl először Európa térképére a mai Sopron területét, méghozzá rögtön az élmezőnybe! - emeli ki a régész, aki hozzáfűzi: az sem kizárható, hogy ez a nép a kelták őse volt.

Fotó: Soproni Múzeum

- Ezeken az urnákon a temetkezéssel, a halottkultusszal összefüggő jeleneteket, jelenetsorokat láthatunk. Mondhatnánk, hogy ez nem olyan különleges, hiszen mi mást ábrázolhatnának egy temetkezési mellékleten? - tette fel a kérdést Dr. Mrenka Attila. - Nos, egyrészt nagyon sok minden mást is, másrészt akár semmit se, hiszen a legtöbb temetkezési mellékletünk díszítetlen – emelte ki.

A régész kiemelte: a várhelyi anyag különlegességét nem is ez adja, hanem az, hogy egy földrajzilag nagyon jól leírható körön belül (a mai Alsó-Ausztria, Burgenland, Pozsony környéke és Sopron vidéke) a soproni karcolással készített jelenteknek, jelenetsoroknak tökéletes párhuzamai vannak eltérő technikákkal készítve. Olyan ez, mintha ma megnéznénk a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját, majd egy hazai falusi templomban a falfestményeket nézve olvasnánk a Biblia vonatkozó részeit: ugyanazt a történetet ábrázolják, de mennyire különböző eszközökkel! Valami ilyesmi a kora vaskori világhíres ábrázolásaink háttere is: van egy közös történet, amit szerte a kultúrán belül (Sopron vonatkozásában ez bizony még a Hallstatt-kultúrán belül is külön egység) mesélnek, de a készítőtől függően különbözőképpen ábrázolnak.

- Ezzel egy olyan egyedülálló pillanatába tekinthetünk be az emberiségnek, amilyenre csak a legritkább esetekben van lehetőségünk. Ezt adja a Várhely már jóval a kelták megjelenése előtt is! - emelte ki a régész.

Fotó: Soproni Múzeum

Fotó: Soproni Múzeum

A kelták útra keltek…

Dr. Mrenka Attila elmondta: I.e. 500/450 körül olyan folyamat indult be, amely meghatározta a mai Sopron területének történelmét – átveszi a Hallstatt-kultúra helyét a Közép-Európából meginduló kelta kolonizáció. A Várhely erődítését az i.e. 5. század során lakói, a késő Hallstatt – korai La Tène kultúra hordozói fölhagyják és majd csak az i.e. 2-1. századok során költöznek vissza, ekkor már dokumentálhatóan a kelták, akik rögtön jelentősen át is alakítják az erőd belső szerkezetét.

- Ha keltákról beszélünk, akkor a mai Jereván Lakótelep alatt, az Ibolyaréten feltárt településükről kell beszélni, amely Krautacker régészeti lelőhely nevet viseli – tudtuk meg tőle. - Az itt előkerült kora vaskor végi és korai kelta anyag valószínűsíti, hogy a Várhely lakóival valamiféle alá-fölérendeltségi kapcsolatban álltak – részletezte.

És hogy az utóbbi években mi is történt?

- Patek Erzsébet 1970-es években folytatott ásatásainak köszönhetően a halomsíros temetőből nagyon sok információt nyertünk, de az erődön belüli terület javarészt feltérképezetlen – avatott be a régész. Többek között ezen is fog változtatni Dr. Mrenka Attila az elkövetkező években, az úgynevezett közösségi régészet keretén belül.

- Az utóbbi évek elsődleges eredménye, hogy korszerű módszerekkel is megtörtént a halomsírok fölmérése és a tavalyi év során az erődön belül és a sáncokon is végeztek méréseket – ismertette a régész, aki gondolatait így zárta: a nemrég a Várhelyen rendezett Kelta Ünnep tökéletes a maga nemében, hisz egy közismert, a történelem színpadán nagyon is jelentős kulturális csoporton keresztül ráirányítja egy olyan korszakra a figyelmet, amely sokkal kevesebb figyelmet kapott eddig, mint amennyit megérdemelne.  

Kérem, várjon... Kérem, várjon...