A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, valamint a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartunk. Ilyenkor a családok szokásaik szerint ünnepelnek. Előkerülnek a csokinyulak és a hímes tojások, a barka, a sonka, a kalács, a kisbárány és kisnyuszi. Az emberek tojásfát állítanak, a gyerekek a kertben keresik az ajándékokat, a férfiak locsolni mennek. Nézzük, hogyan alakultak ki ezek a szimbólumok!

Húsvéti nyúl

Honnan jött a húsvéti nyuszi? A Biblia nem tesz említést hosszú fülű, rövid farkú lényről, aki feldíszített tojásokat szállít a jól nevelt gyerekeknek húsvét vasárnapján; ennek ellenére a húsvéti nyuszi a kereszténység legfontosabb ünnepének kiemelkedő szimbólumává vált. A mitikus emlős pontos eredete nem tisztázott, de a nyulak, amelyekről ismert, hogy termékeny nemzők, a termékenység és az új élet ősi szimbólumai. Az ókori görögök úgy gondolták, hogy a nyulak szűzként szaporodhatnak. A kora középkorban a nyúl gyakran megjelent a művészetben.

Kezdetben a gyerekek fészkeket készítettek a húsvéti nyusziknak kalapból vagy dobozból; végül ezeket felváltották a ma használt kosarak. A húsvéti nyúl eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója.

Húsvéti tojás

Az ovális alakú tojás több vallásban is egyetemes szimbólum sok évezrede; az új életet, az újjászületést és a termékenységet jelképezi. Kereszténység előtti őseink számára megdöbbentő esemény volt egy új, élő teremtmény előbukkanása egy látszólag halott tárgyból. A tojás számukra a tavasz szimbóluma lett. A keresztények számára a húsvéti tojás Jézus sírból való kiemelkedését és feltámadását jelképezi, a piros szín pedig Krisztus kiömlött vérét.

A húsvéti tojásdíszítés hagyománya egyes források szerint a 13. századra nyúlik vissza. Ennek a szokásnak az egyik magyarázata, hogy tojást tilos volt fogyasztani a nagyböjt 40 napjában. A csirkék azonban továbbra is tojtak, ezért gyakran gyűjtötték és díszítették őket. Régen növényi színezékkel, természetes anyagokkal festettek tojást az asszonyok, ma a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen.

Csibe

Az új élet, a megújulás jelképét őrzi a tojásból kibújó húsvéti csibe, melyet képeslapokon díszítő elemként láthatunk mostanság. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, nagyobb csirke is, vagy a kotlóst és csibéit együtt ábrázoló életkép. Tehát a kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe.

Bárány

Népszerű húsvéti szimbólum a bárány is, mely Jézust szimbolizálja, mivel a tisztaságot és a jóságot testesíti meg, de egyben áldozatot is jelent. Az ótestamentumi zsidók egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, majd vérével megjelölték az ajtófélfát, így a Halál Angyala elkerülte házaikat, és megkímélte elsőszülött fiaikat. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért.

Húsvéti sonka

Szintén ősi, a kereszténység előtti időkből származó szokás, hogy a sonkát ünnepi alkalmakkor és esküvőkön fogyasztják. A disznó a szerencse és a jólét ősi szimbóluma. A legtöbb európai nemzet ősidők óta fogyasztja a füstölt vagy főtt sonkát, valamint a bárányhúst.

Kalács

A kalács, a kenyér a bőséget, a jólétet jelképezi, és hagyományosan húsvétkor, a nagyböjt lezárultával fogyasztották (a néphagyomány szerint a böjt utáni első napon meg is szentelték a templomban). Mivel a böjt alatt tilos volt a tej és a tojás fogyasztása, amikor a tilalom véget ért, az emberek a kenyeret ünnepivé gazdagították.

Barka

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek a ruhájukat és lombos pálmaágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére szentelnek barkát a templomokban. De a barka kora tavaszi virágként az újjászületés szimbóluma is. Bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól.

Húsvéti gyertya
Húsvét ünnepének tiszteletére a hívek gyakran gyújtanak gyertyát. A fény a boldogságot és Krisztus jelenlétét szimbolizálja, aki feltámadt a halottak közül. Úgy tartják, az ünnepi gyertya megnyitja az utat az új élet felé, ezért bír ekkora jelentőséggel a húsvéti gyertya.

Források: sokszinuvidek.24.hu, sihuhu.com

Képek forrása: istockphoto