Ma már rendkívül változatos adventi koszorúk készülnek, minden család a saját ízlésére formálja a várakozás eme jelképét. A hagyományos koszorún a gyertyák színe különböző jelentéssel bír összhangban azzal, hogy az adott vasárnap milyen megszívlelendő üzenetet hordoz az emberek számára.

Az advent jelentése

Az advent szó jelentése eljövetel. A latin „adventus Domini” vagyis az „Úr eljövetele” kifejezésből ered. Az advent a karácsonyt, azaz Jézus születésének napját (december 25.) megelőző negyedik vasárnappal kezdődik. Ez a nap három időszak kezdetét jelenti: a keresztény egyházi év, a vízkeresztig (január 6.) tartó karácsonyi ünnepkör és az adventi időszak kezdetét. Advent utolsó napján (december 24.) a sötétség beálltával fokozódik a várakozás, ami másnap az eljövetellel teljesedik be.

Az adventi koszorú története

Az adventhez kapcsolódó hagyományok egyike az adventi koszorú készítése. Sokan nem is gondolnák, hogy az adventi koszorú az ősi pogány világból ered, és csak jóval később alakult vallási szimbólummá. Az ősi germán népek ugyanis már a kereszténység felvétele előtt is megünnepelték a fény születését, ami decemberben a téli napforduló idejére esett. A téli napfordulót nagyon várták, hiszen ez az a nap, ami után az éjszakák egyre rövidebbé válnak, és a fény kezdi visszavenni az uralmat a sötétség felett. Az akkori hiedelmek szerint a gonosz boszorkányok és a rossz lelkek erősebbek a sötétben, ezért a fény nélküli időszakban a legtöbb rituálé a gonosz szellemek elűzésére irányult. A téli napfordulóra való várakozás idejében úgynevezett varázsköröket készítettek, melyek a hiedelem szerint elűzik a háztól a gonosz szellemeket. A varázskörök fenyőágakból font koszorúk voltak, melyeket vörös vagy arany szalagokkal díszítettek. A téli napforduló előtti hetekben minden héten eggyel több gyertyát gyújtottak meg a varázskörön, így az egyre több fény segítségével akartak az egyre növekvő sötétség – és ezáltal a gonosz szellemek – ellen védekezni.

Vallási szimbólum

Johann Heinrich Wichern német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút az általa alapított gyermekotthonban 1839-ben. Az otthon egyik termében egy örökzöldekkel feldíszített szekérkereket lógatott fel a plafonra, melyre 24 gyertyát helyezett el. Piros gyertyát kaptak a hétköznapok és fehér gyertyát a vasárnapok. A napi mise alkalmával mindennap egyel több gyertyát gyújtottak meg karácsonyig, ezzel is kifejezve a Jézus születésének évfordulójára való várakozást. Az adventi koszorúnak gyorsan híre ment, és hamar el is terjedt. A szekérkereket felváltotta egy kisebb fonott fenyőkoszorú, a gyertyák száma pedig négyre csökkent, amit a karácsony előtti négy vasárnapon gyújtottak meg. Eleinte csak a protestáns, később már a keresztény családok is adventi koszorúval tették szebbé a várakozás időszakát.

Üzennek a gyertyák

Napjainkban a legkülönfélébb színű és elrendezésű gyertyák bújnak meg az ágak között, ám a protestánsoknál a piros, a katolikusoknál a három lila és egy rózsaszín gyertya használata jellemző, de elfogadott az is, hogy mind a négy lila színű. A lila és a rózsaszín liturgikus színek, amelyek a katolikus egyház szertartásain, például a szentmiséken használt textíliákon jelennek meg. A színeknek megvan a maguk jelentése, kapcsolódnak egyes liturgiákhoz és az egyházi év bizonyos időszakaihoz is. A hagyományos adventi koszorún az első, a második és a negyedik vasárnapon lila gyertyát gyújtanak. A lila (viola) az advent és a nagyböjt árnyalata, bűnbánatot, szent fegyelmet és megbocsátást sugall. Visszafogottságra, befelé tekintésre inti az embereket.

Az adventi gyertyák jelentése

Első adventi gyertya – a hit

A hozzá kapcsolódó személyek Ádám és Éva. Az első emberek a Földön, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást és az ebben való hit fontosságát. Így lett az első gyertya a hit szimbóluma.

Második adventi gyertya – a remény

A zsidó nép szimbóluma, akiknek Isten megígérte, hogy tőlük származik majd a Messiás, az emberiség reménye. Ezáltal lett a remény szimbóluma.

Harmadik adventi gyertya – az öröm

Szűz Máriát jelképezi, aki fiút szült az emberiség örömére. A harmadik gyertya lett az öröm jelképe, különlegességét mutatja a rózsaszín színe is.

Negyedik adventi gyertya – a szeretet

Keresztelő Szent Jánosra utal, aki szeretettel hirdette Jézus eljövetelét, és a szeretet segítségével építette az utat az emberek szívéhez. A negyedik gyertya így a szeretet szimbóluma lett.

Források: femina.hu, meselang.hu

Képek forrása: istockphoto