A legtöbb naptárban piros betűvel fel van tüntetve november 1-je mellett, hogy „mindenszentek ünnepe”; ennek ellenére még mindig sokan bizonytalanok, mikor van mindenszentek ünnepe, és mikor van halottak napja. Ha pedig ez nem lenne elég zavarbaejtő, harmadikként bejött a képbe az utóbbi évtizedekben a halloween is, amely angolszász hatásra egyre ismertebb Magyarországon is.

Mikor van mindenszentek és halottak napja?

A mindenszentek napja és a halottak napja két egymást követő nap a katolikus keresztény hagyományok szerint, november 1-je és 2-a. Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a mindenszentek a halottak napja másik elnevezése. A nem katolikus hagyományok is közrejátszhatnak a félreértésekben: Magyarországon a protestánsok körében a mindenszenteket megelőző napon, a reformáció napján, október 31-én volt szokás kimenni a temetőbe. A hagyomány eredete már nincs annyira a köztudatban, mint régen, sok családban viszont megmaradt a szokás, innen is eredhet a bizonytalanság az ünnepek pontos dátumát illetően. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjednek a halloweeni termékek, dekorációk, szokások is, mely tovább bonyolítja a kérdést. Az angolszász kultúrában ugyanis a mindenszentek napját megelőző estén, október 31-én tartják a halloweent. Tehát

Mit ünneplünk mindenszentek napján?

Bár sokan idegennek tartják a halloweent, valójában a mindenszentek és a halloween ünnepének közös gyökerei vannak: mindkettő az ősi pogány kelta Samhain ünnephez kapcsolódik. A kelta népek ugyanis ekkor ünnepelték az újévet, egyben a tél és a sötétség időszakának kezdetét. A pogány hit szerint az elmúlt év során elhunytak lelkei ekkor vándorolnak át a holtak birodalmába, ami együtt jár azzal is, hogy ezen a napon összezavarhatják az élők életét. A lelkek vándorlásának megkönnyítésére az élők ételt és állatokat áldoztak.

A keresztény közösségekben a 7. századtól vált szokássá az elhunyt katolikus szentek megünneplése, mely később összekapcsolódott a pogány ünneppel. Így a halottakra emlékezés ünnepe összeforrt a szentekre való emlékezéssel, a pogány hagyományok a keresztényekkel. De nem a Samhain volt az egyetlen ősi pogány ünnep, ami hatással volt a ma keresztényként ismert ünnepre. Az ókorban a római Feralia volt a holtak emléknapja, melyet februárban ünnepeltek egy héten át: virággal díszítették szeretteik sírját, valamint ételt és sót helyeztek azokra.

"Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a 8. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet" – írja a Múlt-Kor történelmi magazin. Ezután a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

Ebben sem egységes a keresztény világ: az ortodox egyház egy héttel később tartja az ünnepet, a reformátusoknál pedig nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. A református egyház helyteleníti a katolikus halottkultuszt, illetve nem ismeri el a katolikus szenteket sem. Ahogy említettük, a protestáns egyházak október 31-én a reformáció napját ünneplik. Az evangélikusok – bár a mindenszenteket nem ünneplik – a halottak napját megtartják. Ezek a különbségek a szokásokban azonban már nem különülnek el olyan élesen, ma már a legtöbben felekezettől függetlenül kimennek az ünnepnapok alatt a temetőbe, virágot, koszorút, mécsest visznek, gyertyát gyújtanak.

Mit ünneplünk a halottak napján?

A mindenszenteket követő ünnepnap a katolikus keresztény hagyományok szerint az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívek napja. A mindenszentek napja után következő napot, halottak napját 998 óta tartják november 2-án.

Az ünnepekhez kapcsolódó népszokások, hagyományok

A halottak napjának hetét halottak hetének is nevezik. Az ünnepet megelőzően szokás a sírok megtisztítása, rendbetétele, feldíszítése. Az egyik legelterjedtebb hagyomány a mécses- vagy gyertyagyújtás. Ez abból a hitből ered, hogy az ezen a napon hazalátogató halottak ne tévedjenek el, visszataláljanak a sírjukhoz. Egykor szokás volt ilyenkor megteríteni a halottak számára, vizet, kenyeret, sót tenni az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe is vittek ételt, a maradékot pedig koldusoknak adták. A "kolduskalács" Szeged környékén volt elterjedt, mindenszentek napján üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek, illetve a székelyeknél is hagyomány volt a kenyérosztás a szegények között.

A halottak hetén a parasztok körében munkatilalom is volt, nem szabadott földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak – írja a Múlt-Kor portál.

A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra, melyet később a protestánsok és a felekezeten kívüliek is átvettek. Magyarországon a krizantém vált a kegyelet, az emlékezés virágává. A krizantém fehér és színes változatai is november 1-je környékén virágoznak, cserépben jól tűrik a zord időjárást, és vágott virágként, vázában is tartósak. Ezek a tulajdonságai tették elsősorban temetői virággá Magyarországon.

Források: Múlt-kor történelmi magazin, penzcentrum.hu

Képek forrása: istockphoto