A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap. 2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.

A pünkösd időpontja és számítása

(Vagy a húsvétvasárnap utáni 50. nap. Az első nap maga húsvétvasárnap, így jön ki az 50. nap megint vasárnapra.)

A pünkösd eredete és jelentése

A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték. Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot. Az egyház Kr.u. 305-ben rendelte el hivatalosan a Szentlélek eljövetelének megünneplését pünkösd napján. De már az ószövetségi zsidó népnél is ünnep kapcsolódott a pészah utáni hetedik hét időszakához.

A Sávuót ünnepére Jeruzsálem megtelt a mindenfelől érkező zarándokokkal – nekik prédikáltak különböző nyelveken az apostolok az Újszövetség szerint.

Bibliai történet

Hetekkel Jézus kereszthalála után szétszéledt követői ismét egybegyűltek Jeruzsálemben, és az áruló Júdás helyére megválaszották Mátyás apostolt a tizenkettő közé. A katolikus bibliafordítás szerint „amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.” (ApCsel 2:1)

Az ünnephez kapcsolódó jelképek

Mivel a Szentlelket (ógörögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus) hagyományosan galamb képében ábrázolja a keresztény ikonográfia, ezért a galamb a pünkösd legfontosabb jelképe. Az olajfaágat tartó galamb mint a Szentlélek szimbóluma már a legkorábbi ismert ókeresztény ábrázolásokon is feltűnik a római katakombákban. A pünkösd mellett a galamb nagyon gyakran megjelenik a Jézus megkeresztelkedését ábrázoló alkotásokon is, mivel az evangéliumok szerint „Isten lelke”, vagyis a Szentlélek ekkor is galamb formában szállt alá az égből.

A galamb mellett ugyancsak a pünkösdi szimbólumok közé tartozik a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás is. A középkorban pünkösdkor a lángnyelvekre utaló szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről, ezzel emlékeztek a Szentlélek eljövetelére. Gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amely pedig a szélzúgásra emlékeztetett.

A piros szín megjelenik a pünkösddel kapcsolatos néphagyományban is. Innen kapta a nevét az ekkortájt virágzó pünkösdi rózsa (bazsarózsa), és innen ered a magyar „piros pünkösd” elnevezés is.

Pünkösdvasárnap időpontja:

2025-ben: június 8.

2026-ban: május 24.

2027-ben: május 16.

Pünkösdi hagyományok

Pünkösdhöz – kiemelt ünnep lévén – számos népszokás kapcsolódott a régi időkben. Például a néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható. Ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”. A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A Pest megyei Turán a falon függő szentkép elé pünkösdkor virágokat tettek, például vadbodzát. Ha valaki beteg volt a házban, ebből főztek neki teát. Hasonlóan más nagy ünnepekhez, pünkösdkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést. A pünkösdhöz kapcsolódó ünnepek – bár keresztény színezetet kaptak – sok esetben inkább pogány hiedelmek, szokások továbbélésének tűnnek. Például a 16. század végén a csetneki zsinat kifejezetten tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat, a 17. század végi csíkkozmási zsinat pedig ki is mondta, hogy ezek „pogányoktól maradott szokások”, amelyek tilalmasak.

A pünkösdi királyválasztás hagyománya a középkorban már biztosan élt, s ma is ismert a közmondás, „rövid, mint a pünkösdi királyság”. A lóversennyel vagy más ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. A pünkösdi játékok győztesét és lovát virágokkal, szomorúfűzágakkal borították. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára. Ráadásul, ha valamilyen törvényi vétséget ejtett, nem érhette testi fenyítés.

Sok helyen pünkösdi királynét választottak a fiatal lányok közül, majd a pünkösdi király és a királyné díszes menet élén járta be a falut, minden házban ajándékokat kaptak. A szokásnak több változata is ismert, az egyik legelterjedtebb motívum, hogy a fátyollal borított királyné a kosárban rózsaszirmokat vitt, amivel meghintette az ajándékozókat. A szokást Északkelet-Magyarországon és az Alföldön pünkösdölésnek hívták, míg a Dunántólon a pünkösdi királynéjárás elnevezés volt használatos. Utóbbi míg az 1960-as években is élő szokás volt.

A csíksomlyói búcsú a katolikus székelyek egészen a középkora visszaeredetezthető fogadalmi zarándoklata. Mára erőteljes összmagyar és ökumenikus (felekezetek feletti) színezetet kapott.

Források: katolikus.ma, punkosdinfo.hu, Wikipedia

Képek forrása: istockphoto