Nagypolgári villák a soproni Kossuth Lajos utcában

Sopron 19. század végén beépült utcáin nyitott szemmel járva jó néhány helyen rácsodálkozhatunk a ma is tetszetős, gondozott kerttel és díszes vaskerítéssel körülvett villákra. Ezeket a század utolsó harmadában a leggazdagabb soproni nagykereskedők szinte egy időben építették, nagy költséggel és a városban mindaddig ismeretlen pompával. A villák közül jó pár a mai Kossuth Lajos – a 19. században még: Indóház – utcában található.

Kossuth u. 10. - Fotó: Máthé Alexandra

A villák számára Sopronban az újonnan kiépülő, korszerű, tágas, egyenes utcák mellett kerestek építtetőik szabadon álló telket. Az Újteleki kaput a Déli Vasúttal összekötő széles, fákkal szegélyezett, korszerű sugárút, az Indóház utca vonalát 1877-ben jelölte ki Hasenauer Ágost városi főmérnök. Flandorfferék villája és Lenck Gyula háza a laza beépítésű, hamar divatossá váló utcában egymással szemközt épült fel; kicsivel délebbre, a Vadász utca és Kossuth utca saroktelkén emelték Kleiber Mózes sarokvilláját. A házak mindegyike tágas parkban, elő- és oldalkerttel épült. A városi villa a nagypolgárság leggazdagabb rétegének kedvelt épülettípusává vált, és újszerű építési megoldásokat mutatott. A polgári villák a városok külső peremén épültek. Ennek magyarázatát a korszak romantikus szemléletében, újszerű természetszeretetében kereshetjük. A sűrűn lakott belvárosból való kitelepülés oka a nyugodtabb életkörülmények biztosítása volt. Viszonylag szerényebb méretű, kisebb alapterületű telkeken épültek. Gyakran nem is önmagukban álltak, hanem más villákkal városépítészeti együttest alkottak. A 19. század második felében, a módosabb települések belvárosának közelében egész villanegyedek nőttek ki a földből. Az épület külső megjelenése a villa tulajdonosának rangját és gazdagságát hivatott bizonyítani. A díszes öntöttvas kerítés, a nehéz, veretes kapuk és a széles park a villákat gondosan távol tartotta a nagyvilágtól.

Kossuth u. 26. - Fotó: Máthé Alexandra

A soproni villák sorát 1879-ben a Russ János nyitotta meg. Példáját 1887-ben Lenck Kálmán, 1890-ben Lenck Emil követte. 1892-ben felépül a Flandorffer család villája. 1893-ban Russ János, a meglévőnél jóval nagyobb, új épületszárnnyal bővítette Deák téri palotáját. A sort 1906-ban a Tokajból Sopronba telepedő Kleiber Mózes bor-nagykereskedő zárta le sarokvillája építésével. De kik is voltak ezek a 19. század végi nagykereskedők, akik megengedhették maguknak a villaépítést – és valóban elég tehetősek voltak-e e fényűzéshez? Sopron 1848 előtt virágzó kereskedőváros volt. A gazdasági életet vagy 40 nagykereskedő család uralta, közülük a nagyobbrészt borral foglalkozók: a Russ, Lenck, Flandorffer dinasztiák tagjai – milliomosok voltak. Gazdagságukat a 19. század végén pusztító filoxéra (szőlőpestis) rendítette meg. Az 1857. és 1873. évi bankbukás érzékenyen érintette, az Építőbank 1901-es összeomlása pedig végleg csődbe sodorta őket. Ezek az események nagyjából a villaépítésekkel estek egy időbe. Úgy tűnik, az építtetők valójában gazdagságuk leszálló ágában kezdtek hatalmas építkezésbe. A pazarló villák emelésével valószínűleg a vállalkozásukba vetett bizalmat és saját önbizalmukat kívánták helyreállítani. A pompás épületek napjainkban már új funkciókban, Sopron kulturális örökségének becses emlékei.

Kossuth u. 10. - Fotó: Máthé Alexandra

A Kossuth utca 10. számú villa építtetője Flandorffer Ignác fia, Pál volt. Lovag Flandorffer Ignác sikeres bornagykereskedő volt, több bank alapításában is részt vett. 1869-ben az ő elnöksége alatt alakult meg a Soproni Város Szépítő Egylet. Később fia, Pál is csatlakozott üzleti tevékenységéhez. A villát soproni származású építész, Hofer Ottó tervezte. Édesapja, Hofer Péter szintén gazdag soproni nagykereskedő, édesanyja Flandorffer Anna volt. Hofer Ottó a közép-európai historizmus jelentős egyénisége volt, munkásságát a nemzetközi szakirodalom is nagyra értékeli. Az épületet a II. világháború során bombatalálat érte, déli szakaszát lebontották. Eredeti méreteiben monumentális hatású volt, megmaradt északi szakasza, ahol ma a Szociális Szolgáltató Intézet működik, szerényen húzódik meg az utcaképben.

A Kossuth Lajos utca 17. számú villa építtetője dr. Lenck Kálmán volt, ugyancsak Hofer Ottó tervezte. A család az építési engedélyt 1887-ben kapta meg. Tágas, levegős kertje az angolkertek laza elrendezését mutatta. Az épületet később a Haller családnak adták el. Az 1940-es évek végén államosították: szakszervezeti üdülővé alakították. Napjainkban Haller villa néven szállóként működik.

Kossuth u. 17. - Kép forrása: mapio.net

A Kossuth utca 26. sz. épület történetéről viszonylag keveset tudunk. Az építtető Kleiber Mózes tokaji bornagykereskedő volt, aki Erdőbényéről költözött Sopronba. Terveit Schiller János soproni építész készítette, aki a késő historizmus virágzásának jelentős alakja volt. Városi lakóházai, festői villái, templomai Sopron építészeti örökségének legjobb színvonalát képviselik. Kleiber Mózes a 19. század végén a Svájcból hazánkba települő Stauffer Frigyesnek adta el az épületet. Napjainkban felújítva és kibővítve a Nemzeti Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóságának ad helyet.

Kossuth u. 26. - Fotó: Máthé Alexandra

A nagypolgári villák építésének követelményeit a korabeli építészeti szakírók pontosan összefoglalták. Ezek a kiadványok Sopronban is ismertek voltak. A legfontosabb feladatnak a család tagjai és a ház vendégei számára a nyugodt, otthonos környezet megteremtését tekintették; ugyanakkor az épületek megtervezésénél gondolni kellett a háztartási munka gondos kiszolgálására is. Fontos tervezési elv volt, hogy a cselédség forgalma a ház lakóinak életterétől teljesen elkülönüljön. A család belső életét a látogatók elől is el kellett rejteni. A villaépület fő helyiségeit három helyiségcsoportra – szalon, dolgozó és hálószobákra – tagolták, ezeket egy szinten, egymáshoz kapcsolódva alakították ki. A kiszolgáló helyiségeket, játékszobát és a szolgálók hálószobáit más szinten helyezték el. Fontos volt a főbejárat nagyvonalú megformálása. A villák szabadon álló elhelyezése lehetőséget adott arra, hogy minden helyiséget szabadba nyíló ablakkal világítsanak meg.

Lovag Flandorffer Pál villájában a ház tervezője középfolyosó mentén helyezte el a főhelyiségeket. A szalon levegős előtérből volt megközelíthető. A szalontól délre az úriszoba és az ehhez kapcsolódó tágas étkező kapott helyet. A hálószobák az udvari traktusban helyezkedtek el. A gyermekszoba a korban nem szokásos módon a ház asszonyának hálószobája mellé került. A vendégszobák a ház északi végében, közvetlenül a bejárat mellett helyezkedtek el. A tervező gondosan ügyelt arra, hogy az alagsorban elhelyezett gazdasági helyiségek és a ház szolgáinak lakása ne zavarja a földszint életét. A ház gazdáinak szórakozását szolgáló billiárd szoba is az alagsorban volt.

Dr. Lenck Kálmán villájának központjában előcsarnok kapott helyet, ahová elegáns külső lépcsőn és szélfogón keresztül lehetett bejutni. A villa szalonja két szakaszból állt: egy félkör alaprajzú és négyzet alaprajzú térrészből, melyet nagy, üvegezett virágablak világított be. A feltűnően méretes étkező – melynek szerencsés módon eredeti súlyos, fa mennyezete is megmaradt - az utca irányába, parkosított előkertre nézett. Akár innen is be lehetett jutni egy tágas teraszon át. Az előcsarnokból nyíló hálószobát és gyerekszobát a kert irányába tájolták. A tetőtérben tágas előtérről nyílóan két hálószobát alakítottak ki, ezeket csigalépcsőn lehetett megközelíteni.

Kossuth u. 17. - Fotó: Máthé Alexandra

Kleiber Mózes sarokházának homlokzata a késő historizmus neobarokk építészetének jegyeit viseli. Középpontjában tágas, üveggel fedett előcsarnok kapott helyet. A lakószobák a Kossuth utca felé néztek. Az épület urának és legidősebb fiának szobái az utcafronton, a kisebb gyermekek szobája a hátsó épületrészben volt. A közös helyiségek: úriszoba, étkező és veranda – a Vadász utca felé nyíltak, a szalon számára az építész az épület sarkában talált megfelelő helyet. Az étkező hosszanti elrendezésű terét az utcai oldalon kialakított ablaksor világította be. A konyhát és háztartási helyiségeket az L alakú beépítés udvari csuklójába rejtették el.

Források:

Winkler Gábor: Nagypolgári villaépítészet Sopronban a 19. század végén. In: Soproni Szemle 64. évf. 1. szám, 2010.

hu.wikipedia.org

Borítókép: Máthé Alexandra

 

Legnépszerűbb cikkek