Kiemelték: a talajgenerátoros védekezés eredményeit jól mutatja, hogy míg a környező országokban lehullott nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek jelentős kárt okoztak, itthon legfeljebb búza, illetve borsószem nagyságú jégdarabok kísérték a zivatarokat.

Leghosszabb ideig az északi és a nyugati országrészekben volt szükség a talajgenerátorok működésére. Az induló hét egyből rácáfolt azokra a vádakra, miszerint a jégkármérséklő rendszernek bármi köze lenne a csapadékhiányhoz, hiszen a talajgenerátorok működése mellett az ország valamennyi részén esett az eső - emelte ki a NAK.

Bár az április 16-i lehűlést követően a megszokottnál alacsonyabb hőmérséklet volt az ország meghatározó részén, a hideg idő ellenére több alkalommal heves záporok, szupercellás zivatarok alakultak ki, melyeket többfelé búza, illetve borsó nagyságú jég is kísért. A gazdálkodók ebben az időszakban összesen 34 esetben tettek kárt nem okozó jégbejelentést, a legtöbb észlelés Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyéből érkezett.

A NAK által működtetett Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) az idén hetedik védekezési szezonját kezdte meg, a riasztási időszak 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab - 219 automata és 767 manuális - talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, csökkentve ott a kialakuló jégszemcsék méretét. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a jégesők előfordulásának valószínűsége a JÉGER működése ellenére sem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Borítókép: pixabay