– Nekem Hugóról és Marikáról egy kissé elmosódott szépiakép jut eszembe, amint szeretettel nézik egymást – mondja Papp Attila, a Liliom című Molnár Ferenc színmű utolsó, áprilisi előadását követően. – Hugó egy esetlen kis hordárfiúcska, aki a darabban Pesten él, de éppen élhetett volna Sopronban is. Aki „odáig van” Mariért, ezért a kedves vidéki leányzóért.
Nem ez az első alkalom, hogy a Soproni Petőfi Színház két fiatal színésze az életet játssza, vagyis párt alkotnak a színpadon is.
– A Julie kisasszony című Strindberg darabban is egymásra találtunk Attilával, ha nem is ilyen szépen, mint a Liliomban, ott egy kicsit viharosabb a történet, de nagyon szép a szerelmünk a Szivárvány szép kapujában című mesejátékban is – veszi át a szót Szlúka Brigitta. – Persze ami mindennél fontosabb, hogy a mi kapcsolatunk nem csak a színpadon ilyen, hanem az életben is.
– Van ennek előnye, meg hátránya is. Ismerjük egymás mozdulatait, gondolatait, reakcióit, ez nagy könnyebbség, de ugyanakkor lehet ez hátrány is, hisz például éppen a Julie kisasszonyban volt egy jelenet, amikor a rendező, Kincses Kata megjegyezte, hogy itt most kevesebb érzelemmel nyúljak Brigihez, így majd otthon… – folytatja nevetve Papp Attila. A színész Debrecenből érkezett Sopronba, míg Brigitta Hernádról, abból az alföldi községből, mely mindössze néhány kilométerre található az ország mértani középpontjától.
– Nekünk most Sopron az ország közepe, szeretünk itt, van már egy kis lakásunk is, és feladatot is bőven kapnak Pataki András igazgatótól.