– Államtitkár úr, a soproni önkormányzat a múlt héten hozott döntést arról, hogy nem támogatja a kötelező betelepítési kvótarendszert.

– Meggyőződésem, hogy jól döntött a testület többsége, hiszen végső soron az ország, az emberek biztonságáról van szó. A kötelező kvóta elfogadása azt jelentené, hogy veszélybe kerülne kultúránk, még nagyobb teher hárulna az egészségügyi és szociális, de az oktatási rendszerünkre is. Ezen túl az unió egyik legnagyobb értéke, a polgárok szabad utazása, az áruk szabad szállítása, vagyis a „schengeni megoldás” is eltűnhetne. Mert hiába telepítenek be egy adott országba bármekkora számú migránst, semmi sem tarthatja ott őket, ha máshová szeretnének menni. Ezt csak úgy lehet(ne) megakadályozni, ha visszaállítanák a határellenőrzést. Ez pedig egyenlő lenne a schengeni rendszer megszűnésével. Hogy ez mit jelentene a gyakorlatban, azt a soproni emberek bizonyára tudják, hiszen naponta ezrek mennek át Ausztriába dolgozni. Újra kilométeres sorok alakulhatnának ki a határon, sokan veszítenék el munkájukat, visszaesne a turizmus is.

– A kötelező kvótarendszert megtámadtuk az unió európai bíróságán, azonban nem kértünk gyorsított eljárást. Miért?

– Azért, mert egyrészt úgy véljük, hogy Magyarország minden eddigi döntése a migrációval kapcsolatban megfelel az európai jogrendnek is, másrészt pedig az idő előrehaladtával tisztulnak az álláspontok.

– Mire gondol?

– Például arra, hogy miképp változott meg Ausztria álláspontja – legalábbis tettekben – az elmúlt hetekben, hónapokban. Vagy említhetem Horvátországot is. Ma már csak kevesen vitatják a magyar álláspontot. Európa egyre kevésbé tud megbirkózni a menekültáradattal, hiszen számuk nem csökken, és milliók készülődnek, hogy elhagyják hazájukat. Meggyőződésünk, hogy a bíróság szakmai érvek alapján hozza majd meg döntését.

– Szóba kerültek a szomszédos országok, azok, amelyek korábban – mint utóbb kiderült – érdemtelenül bíráltak bennünket. Rendeződtek kapcsolataink?

– Igen, úgy vélem, nincs ilyen jellegű problémánk már sem Ausztriával, sem pedig Horvátországgal. Szerbiával és Szlovéniával pedig nem is volt.

– Államtitkár úr, soproni látogatása egy munkafolyamat része, vagy volt különleges oka is?

– Rendszeres a kapcsolatom a városvezetéssel. Nem kell különleges indok, hogy idelátogassak, de természetesen most átbeszéltünk néhány aktuális kérdést. Ezen túl pedig mindig örömmel jövök Sopronba. Engem is büszkeséggel tölt el szépsége, fejlődésének üteme.