A Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Kossuth téren folytatódott a beiktatási ünnepség. Katonai tiszteletadást követően Balázs János világhírű zongoraművész Liszt Ferenc Rákóczi-induló négykezes zongoraátiratát adta elő tanítványával a Kossuth téren, Novák Katalin köztársasági elnöki beiktatási díszceremóniáján. A felvezető előadásokat követő ünnepi beszédében Novák Katalin köszöntötte „a világ összes magyarját” és megköszönte „a megválasztásával kifejezett bizalmat”, amiből elsősorban felelősség fakad azok iránt, akik végig támogatták munkájában és azok iránt is, „akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak”.

Hozzátette: szót emel azért, hogy segítsék a fiatalokat a családalapításban, a hivatásból és a gyermekvállalásból, idősgondozásból fakadó feladatok együttes ellátásában.

Novák Katalin úgy fogalmazott: együtt vagyunk itt, Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.

„Bár ma süt a nap, és nekünk magyaroknak sok okunk van az ünnepségre, a büszkeségre és az ünneplésre, egy sötét felleg árnyékot vet az életünkre, a háború” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a jelenlegi háború nem egy videójáték, nem fotoshop, Ukrajnában valódi a sebesült katonák és civilek vére, valódi a családok szétszakítottsága, a fegyverek ropogása, valódi a megrendülés, valódi a félelem.

Ukrajna megtámadása azonnali és jól átgondolt hosszú távon érvényes válaszokat követelt – folytatta Novák Katalin. Rámutatott: a magyarok az első menekültek megérkezésével február 25-én mérlegelés nélkül és ösztönösen siettek a bajba jutottak segítségére, azóta 700 ezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre. Mindannyian szembesültek a segítőkészségünkkel: fedelet, ételt, munkát, tanulási lehetőséget biztosítunk a menekült családoknak.

Magyarország emberségből jelesre vizsgázott – hangsúlyozta az államfő.

Novák Katalin tíz pontban foglalta össze Magyarország álláspontját a szomszédban zajló háborúról:

1. Elítéljük a putyini agressziót.
2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítására tett bármilyen törekvésekre.
3. Mi, magyarok békét akarunk, mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
4. Ez nem a mi háborúnk, követeljük a háborús bűnök kivizsgálását.
5. Az igazság oldalán állunk: amikor jogunk van egy döntésre nemet mondani, nemet fogunk mondani.
6. Többszörösen megvédett szuverenitásunkról nem vagyunk hajlandóak lemondani.
7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai szövetséghez.
8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, de nem támogatunk olyan szankciókat, amik a magyaroknak jobban fájnának, mint Oroszországnak.
9. Készséggel vállalunk szerepet a béketárgyalások lefolytatásában.
10. Az Ukrajnában élő magyarok jogaihoz ragaszkodtunk, eddig is ragaszkodtunk és a jövőben is ragaszkodni fogunk.

Novák Katalin kifejtette, Magyarország az április 3-i választásokon egyértelmű és elvitathatatlan döntést hozott arról, hogy a 12 éve kormányzó politikai közösségre bízza az ország irányítását a következő négy évben is.

Nemzetem és hazám iránti elkötelezettségem nem változik. Feladatom megtalálni azt a mélységet és magasságot, ahol a magyaroknak magától érthetődő összetartozása van. Az életünknek azokat a dolgait keresem és mutatom majd meg, amelyek túl vannak a pártpolitika természetes szembenállásán. Kötelességemnek érzem megérteni a különböző álláspontokat alakító érveket és segíteni elfogadtatni a többség döntését a véleményükkel alulmaradókkal is” – fogalmazott és hangsúlyozta:

A szuverenitás bölcsője a család, és a nemzet egysége is a családban kezdődik.

Hozzáfűzte, államfőként itthon és a nagyvilágban is szót emel majd azért, hogy segítsük a fiatalokat a családalapításban, támogassuk a nagycsaládokat, a gyermeket örökbefogadókat és a gyermeküket egyedül nevelőket.

Borítókép; MTI/Koszticsák Szilárd