Az óraátállítás célja eredetileg az volt, hogy a napfényes órákat jobban kihasználhassuk, ezzel energiát spóroljunk. Az első világháború alatt vezették be először széles körben, majd a második világháború alatt és az 1970-es évek olajválsága idején ismét népszerűvé vált. Az elmélet egyszerű: ha az emberek több nappali fényt kapnak, kevesebb energiát használnak világításra és fűtésre.

Az őszi óraátállítás után ugyan reggel világosabb van, délután és este hamarabb kezd sötétedni. A korai sötétedés pedig befolyásolhatja a hangulatot, és egyeseknél szezonális affektív zavar (SAD) is kialakulhat, amely szorongást, lehangoltságot és fáradtságot okozhat.

Arról nem is beszélve, hogy az óraátállítás megzavarhatja a szervezet cirkadián ritmusát (biológiai óráját), különösen azoknál, akik erre érzékenyek. Az ilyen zavarok alvási nehézségeket, levertséget vagy általános kimerültséget idézhetnek elő, ami hatással lehet a produktivitásra és a mentális egészségre.