Óraátállítás: mi történne, ha megszabadulnánk tőle?

Magyarországon minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik a téli időszámítás. Ez idén október 31-re esik, amikor hajnali 3-kor 2 órára kell visszatekerni az analóg órákat, a digitális órák automatikusan átállnak. A korábbi tervek szerint a mostani lenne az utolsó óraátállítás az Európai Unióban, de nem úgy tűnik, hogy ez megvalósulhat. A hirado.hu infografikán mutatta meg, mi történne akkor, ha eltörölnék az óraátállítást.

Jelenleg az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján a nyári időszámításra, október utolsó vasárnapján pedig a télire kell váltaniuk. Az óraátállítás eltörlése többször felmerült az EU-ban, végül 2019-ben az Európai Parlament döntött arról, hogy két éven belül végleg eltörli. A döntést az uniós polgárok több mint 80 százaléka támogatta.

A döntési folyamat azonban a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, az óraátállítás kérdése jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban, bár ez két-három éve fontosnak tűnt. Tehát annyi bizonyos, hogy előreláthatóan nem az idei lesz az utolsó óraátállítás.

Magyarországon 1980-ban vezették be újra az óraátállítást, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választjuk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lesz olyan nap, amikor már hajnali négy előtt világos lesz.

CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lesz sötét, amikor reggel fél kilenckor kel csak fel a nap.

Mi történik, ha időzónát váltunk?

Áttérhetünk a kelet-európai időzónára, azaz az EET-időzónára, és egy órával tovább lenne világos minden egyes nap – egy-egy sötét reggelért cserébe –, mint az előbb felvázolt CEST időzónában.

Nem megvalósíthatatlan, de szélsőséges lehetőség az EEST-re, azaz a kelet-európai nyári időzónára átállás. Ebben az esetben lenne olyan nap, amikor a mostaninál jóval később világosodna, de néhány sötét reggelért cserébe a legkorábbi napnyugta is csak este 6 óra környékére tehető, viszont nyáron lenne olyan esténk, amikor este tíz óra körül megy csak le a nap.

Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is. Van, aki a korai világosságot preferálja, míg valakinek fontosabb az, hogy este legyen minél tovább világos.

Az egységes piac zavartalan működése érdekében fontos kérdés az is, hogy a szomszédos országok hogyan döntenek. Szélsőséges példa, ha például Ausztria a CET időzónát választja, Szlovákia a CEST/EET-et, Magyarország pedig az EEST időzónát, akkor a magyar–osztrák–szlovák határ környékén csupán néhány négyzetkilométeres vonzáskörzetben három különböző óraállás lenne érvényben, az Ausztria és Magyarország közötti időeltolódás pedig két óra lenne.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára korábban azt közölte, hogy  Magyarország alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltörölje, de csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között.

Idén még biztosan átállítjuk az órákat október 31-én vasárnap, hajnali 3-kor 2 órára, és ezzel elkezdődik a téli időszámítás. Az Európai Parlament 2019-es döntése továbbra is húzódik, és ismerve a lassú brüsszeli döntéshozatalt, szinte biztos, hogy még 2022 tavaszán is át kell állítani az órákat.

Legnépszerűbb cikkek