Csodálatos őszi időben, a Soproni Egyetem projektzáró rendezvényén mutatták be a BorderEye kutatási program eredményeit. A 2021-ben előkészített, ötéves projekt a Nemzetbiztonsági és Nemzetvédelmi Kutatási Alap támogatásával valósult meg. Célja egy olyan összetett technológiai rendszer kialakítása volt, amely drónok és korszerű szoftverek segítségével támogatja a határmegfigyelést, valamint a környezeti változások pontosabb felmérését és értékelését.

A fejlesztés középpontjában a merevszárnyú és rotoros drónok, a különböző érzékelők, valamint az általuk gyűjtött adatok feldolgozására alkalmas szoftverek összehangolt alkalmazása állt. A rendszer lehetővé teszi, hogy a kutatók egy adott területről különböző időpontokban készült felvételeket és mérési adatokat hasonlítsanak össze, így azonosíthatják a terepen bekövetkezett változásokat.

„Sikerült kiváló drónokat és hozzá szenzorokat választanunk” – foglalta össze a fejlesztés egyik fontos eredményét prof. dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese.

A kutatás során olyan adatfeldolgozó algoritmusok is készültek, amelyek segítségével járművek, emberek, alagutak és domborzati változások is azonosíthatók. A módszerek a növényzettel borított területek vizsgálatában is alkalmazhatók. A nagy felbontású felvételek összehasonlításával emellett például illegális hulladéklerakásra utaló objektumok is felismerhetők.

Az eredmények egy webes szoftverfelületen jeleníthetők meg, így a feldolgozott információk a szakemberek számára könnyebben hozzáférhetőekké válnak.

A projekt elsődleges célja a határmegfigyelés támogatása volt. A technológia segítségével észlelhetők lehetnek a határmenti területeken bekövetkező felszíni változások, például egy kerítés megbontása vagy egy alagút kialakítására utaló terepelváltozás. A fejlesztés ugyanakkor más területeken is hasznosítható.

„A határ mentén történő felszíni változásokat tudja kimutatni, tehát meg tudják vizsgálni ugyanazon a berepült területen akár egyik napról a másikra történő felszíni változásokat is” – ismertette a rendszer működését Tímár Andrea, a Soproni Egyetem projektcsoportjának vezetője.

A megoldás az erdőgazdálkodásban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a katasztrófavédelemben is lehetőséget teremthet a területek állapotának felmérésére és a változások nyomon követésére. A projekt részeként ezért a technológia lehetséges gyakorlati és piaci felhasználását is vizsgálták.

A BorderEye programban az egyetem különböző tudományterületeinek kutatói dolgoztak együtt. Az erdészeti és műszaki fejlesztések mellett társadalomtudományi kutatások, szoftvertesztelés és felhasználói vizsgálatok is helyet kaptak a munkában.

A projekt fontos része volt a technológia megismertetése is. A szervezők különböző programokkal és vetélkedőkkel a fiatalabb korosztályokat is megszólították, hogy bemutassák számukra a drónokban rejlő lehetőségeket.

A projekt lezárása nem jelenti a dróntechnológiai kutatások végét a Soproni Egyetemen. Czimber professzor tájékoztatása szerint már egy új, a faanyag hasznosítását célzó kutatási program van folyamatban, melynek egyik területe az élő faállomány felmérése és a térbeli adatok felhasználása a hatékonyabb erdőgazdálkodás érdekében. A cél a faanyag minél teljesebb körű hasznosítása, valamint annak elősegítése, hogy a fatermékek hosszabb időn keresztül tárolják a bennük megkötött szenet.

A BorderEye projekt eredményei így a határmegfigyelés és a biztonságtechnika mellett a környezeti állapotfelmérés és az erdőgazdálkodás területén is további fejlesztések alapjául szolgálhatnak.