Fertőrákos történelme a magyarok keresztény hitre térésével, az első püspökségek alapításával egyidős. A mai püspöki kastély helye kezdetektől fogva a település magja volt. Itt, ahol a régi út keresztezte a településnek is nevet adó Rákos-patakot, telepedtek meg a falu első lakói. I. István király megkoronázását követően rendelkezett több püspökség, köztük a győri megalapításáról is 1001-ben, és minden püspökségnek saját egyházmegyéjén belül számos, egymástól távol eső földbirtokot adományozott. Így lett a Fertő melletti földterület a győri püspökség legnyugatibb birtoka. A település nevével Racus írásmódban Imre király 1199-ből származó oklevelében találkozunk először. Az első évszázadok viszályoktól sem mentes éveiben Rákos többször gazdát cserélt, igaz, végül mindannyiszor sikerült a győri püspökségnek visszaszereznie tulajdonjogát.

Leginkább Sopron városa próbálkozott a birtok és a hozzá tartozó fertői kikötői vám megszerzésével, ennek során a soproniak 1311-ben lerombolták a püspöki kastélyt, amiért 100 márka kártérítés megfizetésére kötelezték őket. A kastély 1318-ban már újra lakható volt, Miklós püspök innen keltezett levelet küldött Kismartonba. Nagyjából ebben az időben épülhetett ki védelmi okokból várrá: a várfal maradványai ma is láthatóak a faluban, és a népnyelv is őrzi emlékét: még napjainkban is emlegetik püspökvárként.

Ebben a régi kastélyban volt Mátyás király Dóczy Orbán püspök (öt éven át a király pénzügyminisztere is) vendége. Megszemlélte a Fertő festői környékét és vadászaton is részt vett. A török 1529. és 1532. évi ottjártakor az épület erősen megrongálódott, majd huzamosabb ideig használaton kívül állt. Az új kastélyt Draskovich György püspök idejében, az 1580-as években kezdték el építeni. Az elbontott régi épület helyén egy nagyobb méretűt emeltek. Ennek kibővítését Széchenyi György folytatta: az utcai homlokzat és a déli oldalszárny megépítésével U alakú lett. Püspöksége idején ellátogatott ide I. Lipót császár. Az uralkodó az 1681 júniusában Sopronban tartott országgyűlésről kocsizott át kíséretével Rákosra tárgyalásokat folytatni.

1683-ban újra nehéz időszak köszöntött Rákosra: a törökök szinte az egész települést lerombolták, a falu hosszabb időre elnéptelenedett. Elvonulásuk után Keresztély Ágost végeztette el a helyreállítást, már a kor divatjának megfelelő barokk stílusban.

A palota mai megjelenése a harmadik nagy építtető, gróf Zichy Ferenc győri püspök nevéhez köthető, aki néhány év alatt gazdag külső és belső díszítésekkel tette pazarrá nyári lakhelyét. A feltehetőleg Matthias Franz Gerl bécsi építész irányítása mellett 1745-ben kezdett átépítéskor a két oldalszárnyat meghosszabbították, és egy hátsó, udvar mögötti szárnnyal toldották meg. Ennek eredményeként alakult ki a kastély zárt, négyszögű alaprajzi formája. Ekkor nyerte el a főhomlokzat a napjainkban is látható formáját. Díszítése a három nagy építkező püspökre emlékeztet: középen Keresztély Ágost címere látható, tőle balra Széchényi Györgyé, jobbra pedig Zichy Ferenc címere.

Legimpozánsabb helyisége az erkély mögötti emeleti ebédlő. A "Hit diadalát" megörökítő allegorikus mennyezeti freskóját az itáliai mester, Cajetano di Rosa festette 1745-ben. A két szintet átfogó belmagasságú kápolna mennyezet- és falképeit id. Storno Ferenc restaurálta és egészítette ki 1861-ben. Bár az épület eredeti berendezése nem maradt meg, számos helyiségében az eredeti rokokó kályhák láthatók, Magner Károly kiemelkedő győri fazekasmester munkái.

Simor János püspök a kastélyban rendeztette be hazánk első ismert üvegfestő műhelyét, amelyet Wilfing József, a soproni bencés gimnázium rajztanára vezetett. Az első próbaégetés 1860 elején történt, s a műhely 1867-ig üzemelt. Több soproni egyházi épület, így például az Orsolyita Templom üvegablakai is itt készültek.

A palota alatt két hatalmas boltozott mennyezetű pince található. Az egyikből induló - napjainkra beomlott és kutatásra váró - járat a helyi legendák szerint a patakon túli erdőbe vagy egészen Sopronig vezet.

A kastélyhoz kisméretű, zárt barokk díszkert tartozik, melyet egykor virágágyások és szökőkutak is díszítették. Az utcai homlokzat előtt korábban kis előkertet alakítottak ki. A díszkert kertrégészeti kutatása folyamatban van.

Az épület a II. világháborúban erősen megrongálódott. Az államosítások után közcélokat szolgált: kialakítottak benne pincészetet, gépállomást, mozitermet, községi könyvtárat, ideiglenes tantermeket és óvodát is. Állaga az 1966. évi részleges helyreállítás ellenére folyamatosan romlott. Jelenleg a Magyar Állam tulajdonából ki nem adható kiemelt műemlék. Ugyan pár évvel ezelőtt még tartottak dísztermeiben és kertjében zenei és kulturális rendezvényeket, pincéjében pedig borbemutatókat, napjainkban nem látogatható. Fertőrákos történelmében a kezdetektől fogva meghatározó volt a püspökség jelenléte, így a településen járva feltétlen érdemes legalább kívülről megismerni és megcsodálni ezt a változatos múltú, jobb napokat látott palotát.

Források

szepmagyarorszag.hu

nemzetimuemlek.hu

fertorakosikirandulas.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép: utazzitthon.hu