Páratlan régészeti feltárás Regölyön

  2021. augusztus 29. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy mi a közös a dunántúli Regöly, valamint az Iránban található hétezer éves Suza és az óperzsa spirituális központ, Perszepolisz között?

Regölyben rejtélyes föld alatti szentélyre bukkantak a régészek. Misztikus temetkezési helynek gondolták, csakhogy emberi maradványok nem kerültek elő. Beszédesek voltak viszont a cserépdarabok és a faragott szobortöredékek. A római kori Pannónia területén egyre több olyan tárgyat és jelenséget figyelhettek meg a szakemberek, amelyek a Kárpát-medence és az iráni vaskor közötti kapcsolatokra utalnak. Már Hérodotosz görög történetíró is említ egy Perzsiából érkező népet, amely az Isztroszon (Dunán) túl lakik és méd viseletben jár.

Szabó Géza (fotó: Ujvári Sándor)

Szabó Géza (fotó: Ujvári Sándor)

https://tortenelemportal.hu/

2011-12-ben Szabó Géza PhD régész vezetésével nagyszabású régészeti feltárás zajlott Regölyben, amelynek az anyagát most már jelentős mértékben sikerült feldolgozni. A 2700 éves tárgyi leletek Közép-Ázsiával, az ókori Kelettel, Itálián belül főként az etruszk területekkel, valamint a Hallstatt kultúrával mutatnak párhuzamokat.
A regölyi leletek régészeti párhuzamait Közép-Ázsiától a Kaukázusig jól lehetett követni. A Kaukázusnál azonban érdekes módon eltűntek a regölyi leletekhez hasonló tárgyak, viszont megjelentek a Kaukázustól, a Fekete-tengertől délre, Kis-Ázsiában. A hazai és a nemzetközi kutatás számára ez egy teljesen új megfigyelés volt, ennek próbáltak utánajárni az érintett területek felkeresésével. Első alkalommal, 2012-ben Törökországot járták végig az egykori Urartu, Frígia, Lídia régészeti lelőhelyeit vizsgálva. Majd az iráni kollégák meghívták a Regölyt feltáró régészeket egy konferenciára, amelyen az európai kultúra iráni gyökereiről tartottak előadást. Ez volt az első alkalom, amikor magyar régészek kutatással párhuzamos gyűjtésre kiutaztak erre a területre.

https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/

Szabó Géza régész szerint a regölyi leletanyag a Kr. előtti 7. századra tehető, tehát ők azt az időszakot kutatták elsősorban, amelyik a perzsa birodalom megalapítását megelőző, a méd birodalom korából való. A már említett konferencia is az egykori méd birodalom fővárosában volt. Nekik is azt a környéket sikerült behatóbban megismerni. Nagyon sok párhuzamot találtak a regölyi leletanyaggal, még az épületszerkezeteketben is. A regölyi halom olyan különleges építményt, leletet rejtett, amely Európában páratlan.
Az épületek közül a perszepoliszi és a szuzai palota oszlopcsarnokos szerkezete nagyon jó párhuzamot jelent, hiszen Regölyben is 6 sorban 9-9 oszlop támasztotta alá a sík födémet.
Regölyben olyan népesség élt, amely több mint két és félezer évvel ezelőtt keletről magával hozta Európába a teázás szokását. A regölyi ásatás és az iráni út során szerzett új ismeretek, tapasztalatok arra mutatnak, hogy sok mindent át kell gondolni az európai őstörténetet illetően.
Valószínűleg a világ legrégebbi Janus-ábrázolását találták meg egy Regölyben zajló ásatáson. A kétarcú istenre, amely egy pannon törzs relikviájának alig 4 centiméteres faragott szobra, az első napon, az első adag átszitált földben bukkant rá Szabó Csenger Márk.
Iránban ennek a kutatóútnak az eredményeként olyan kapcsolatrendszer rajzolódott ki előttünk, amelyből nagyon jól látszik, hogy az egykori Kelet, pontosabban az egykori Média és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt. Ez a regölyi leletekben egyértelműen megmutatkozik – állítja Szabó Géza.

Pannonia kialakulása a Kr. e. VII-VI. században a régészeti leletek és a történeti források tükrében.

Pannonia kialakulása a Kr. e. VII-VI. században a régészeti leletek és a történeti források tükrében.

https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/

Arra is megpróbáltak választ kapni, hogy ki volt az a népesség. A név már mindannyiunk számára ismert: ők a pannonok. Róluk kapta a Dunántúl – Pannónia – a nevét. Ők birtokolták ezt a területet, egészen a kelták megjelenéséig, a Kr. előtti 7. század utolsó harmadától a Kr. előtti 4. század közepéig.
A médek magukat madának, papjaikat magaroknak nevezték. A kisázsiai Mitanni birodalom lakói szintén a madák voltak.
A madjar törzsünk azon a területeken élt, amit Bulcsú és tormás Szabartói Aszfalóinak és a magyarság őshazájának neveztek!
Tehát elmondható, hogy a pannon nép jóval a kelták beköltözése előtt élt itt, a Kárpát-medencében. A méd-szügunna párhuzam régészeti bizonyítást nyert, Hérodotosz adata sem csal.
Iránban ennek a kutatóútnak az eredményeként olyan kapcsolatrendszer rajzolódott ki, amelyből nagyon jól látszik, hogy az egykori Kelet, pontosabban az egykori Média, és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt. Ez a regölyi leletekben egyértelműen megmutatkozik.

A regölyi pannon központ több mint 2500 éves temetkezőhelyének feltárása (2011-12)

A regölyi pannon központ több mint 2500 éves temetkezőhelyének feltárása (2011-12)

https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/

 

Borítókép: Perszepolisz, az ókori perzsa főváros romjai. A Regölyben feltárt halom alatti oszlopcsarnokos épület egyik legjobb párhuzamának maradványai. (Forrás: http://archiv.magyarmuzeumok.hu/)

Kérem, várjon... Kérem, várjon...