Regölyben rejtélyes föld alatti szentélyre bukkantak a régészek. Misztikus temetkezési helynek gondolták, csakhogy emberi maradványok nem kerültek elő. Beszédesek voltak viszont a cserépdarabok és a faragott szobortöredékek. A római kori Pannónia területén egyre több olyan tárgyat és jelenséget figyelhettek meg a szakemberek, amelyek a Kárpát-medence és az iráni vaskor közötti kapcsolatokra utalnak. Már Hérodotosz görög történetíró is említ egy Perzsiából érkező népet, amely az Isztroszon (Dunán) túl lakik és méd viseletben jár.

2011-12-ben Szabó Géza PhD régész vezetésével nagyszabású régészeti feltárás zajlott Regölyben, amelynek az anyagát most már jelentős mértékben sikerült feldolgozni. A 2700 éves tárgyi leletek Közép-Ázsiával, az ókori Kelettel, Itálián belül főként az etruszk területekkel, valamint a Hallstatt kultúrával mutatnak párhuzamokat.
A regölyi leletek régészeti párhuzamait Közép-Ázsiától a Kaukázusig jól lehetett követni. A Kaukázusnál azonban érdekes módon eltűntek a regölyi leletekhez hasonló tárgyak, viszont megjelentek a Kaukázustól, a Fekete-tengertől délre, Kis-Ázsiában. A hazai és a nemzetközi kutatás számára ez egy teljesen új megfigyelés volt, ennek próbáltak utánajárni az érintett területek felkeresésével. Első alkalommal, 2012-ben Törökországot járták végig az egykori Urartu, Frígia, Lídia régészeti lelőhelyeit vizsgálva. Majd az iráni kollégák meghívták a Regölyt feltáró régészeket egy konferenciára, amelyen az európai kultúra iráni gyökereiről tartottak előadást. Ez volt az első alkalom, amikor magyar régészek kutatással párhuzamos gyűjtésre kiutaztak erre a területre.

Szabó Géza régész szerint a regölyi leletanyag a Kr. előtti 7. századra tehető, tehát ők azt az időszakot kutatták elsősorban, amelyik a perzsa birodalom megalapítását megelőző, a méd birodalom korából való. A már említett konferencia is az egykori méd birodalom fővárosában volt. Nekik is azt a környéket sikerült behatóbban megismerni. Nagyon sok párhuzamot találtak a regölyi leletanyaggal, még az épületszerkezeteketben is. A regölyi halom olyan különleges építményt, leletet rejtett, amely Európában páratlan.
Az épületek közül a perszepoliszi és a szuzai palota oszlopcsarnokos szerkezete nagyon jó párhuzamot jelent, hiszen Regölyben is 6 sorban 9-9 oszlop támasztotta alá a sík födémet.
Regölyben olyan népesség élt, amely több mint két és félezer évvel ezelőtt keletről magával hozta Európába a teázás szokását. A regölyi ásatás és az iráni út során szerzett új ismeretek, tapasztalatok arra mutatnak, hogy sok mindent át kell gondolni az európai őstörténetet illetően.
Valószínűleg a világ legrégebbi Janus-ábrázolását találták meg egy Regölyben zajló ásatáson. A kétarcú istenre, amely egy pannon törzs relikviájának alig 4 centiméteres faragott szobra, az első napon, az első adag átszitált földben bukkant rá Szabó Csenger Márk.
Iránban ennek a kutatóútnak az eredményeként olyan kapcsolatrendszer rajzolódott ki előttünk, amelyből nagyon jól látszik, hogy az egykori Kelet, pontosabban az egykori Média és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt. Ez a regölyi leletekben egyértelműen megmutatkozik – állítja Szabó Géza.

Arra is megpróbáltak választ kapni, hogy ki volt az a népesség. A név már mindannyiunk számára ismert: ők a pannonok. Róluk kapta a Dunántúl – Pannónia – a nevét. Ők birtokolták ezt a területet, egészen a kelták megjelenéséig, a Kr. előtti 7. század utolsó harmadától a Kr. előtti 4. század közepéig.
A médek magukat madának, papjaikat magaroknak nevezték. A kisázsiai Mitanni birodalom lakói szintén a madák voltak.
A madjar törzsünk azon a területeken élt, amit Bulcsú és tormás Szabartói Aszfalóinak és a magyarság őshazájának neveztek!
Tehát elmondható, hogy a pannon nép jóval a kelták beköltözése előtt élt itt, a Kárpát-medencében. A méd-szügunna párhuzam régészeti bizonyítást nyert, Hérodotosz adata sem csal.
Iránban ennek a kutatóútnak az eredményeként olyan kapcsolatrendszer rajzolódott ki, amelyből nagyon jól látszik, hogy az egykori Kelet, pontosabban az egykori Média, és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt. Ez a regölyi leletekben egyértelműen megmutatkozik.

 

Borítókép: Perszepolisz, az ókori perzsa főváros romjai. A Regölyben feltárt halom alatti oszlopcsarnokos épület egyik legjobb párhuzamának maradványai. (Forrás: http://archiv.magyarmuzeumok.hu/)