| 2021. február. 6. | 3 perc olvasás

Perkovátz Félix, volt a soproni vendéglátóipari kultúra egyik úttörője

Perkovátz Félix, a soproni vendéglátóipari kultúra egyik úttörője, a Sopron-vármegyei Alsólászlón (ma Unterloisdorf) született 1886. november 20-án, hétgyermekes gazdálkodó család hatodik gyermekeként. A család horvát származású volt, eredetileg “Perkováč”-ként jegyezték.

Perkovátz Félix pincérinasnak tanult, először Bécsben majd Budapesten. Itt a Petanovich család alkalmazásában állt, akik az akkori főváros szálloda- és vendéglátóiparában jelentős szerepet játszottak. A budapesti Metropol Szálló, az ó-tátrafüredi Nagyszálló is az övék volt. Perkovátz Félix 1908-ig, 22 éves koráig a család különböző érdekeltségeinél dolgozott pincérként.

Barátjával 1908-ban Liverpoolba mentek, hogy megtekintsék a világ leghíresebb lóversenyét, az ú. n. “Grand National”-t, fél évet dolgozott itt, angolul is megtanult. Hazafelé dolgozott Aachenben, Frankfurtban és Münchenben, ezért csak 1909. vége felé tért haza, ismét Budapesten a Petanovich családnál foglalkoztatták. Az I. világháború alatt katona volt, olasz fronton fogságba került, ahonnan csak 1919-ben jöhetett haza.

A Déli Vasúttársaságnál jól kereső állást kapott, a Budapest-Fiume-i gyors főpincére lett. 1921-ben a soproni Déli pályaudvar restijét kivette bérbe, majd megvásárolta a jelenlegi Perkovátz-Ház helyén álló földszintes parasztházat, a cseh származású Janics családtól. Az épületben négy kicsiny üzlettel, egy bor-sör kiméréssel, egy pálinka kiméréssel, egy kis szatócsbolttal és egy kis vegyeskereskedéssel. Perkovátz Félix 1924-ben feleségül vette Freyler Máriát, aki gazdag hozományt hozott a házasságba. A házaspár igyekezete, szorgalma kamatozott, 1931-től már az egész ház a tulajdonukba került, megbecsült polgáraivá lettek a városnak. 


Fotó: Perkovátz Ház weboldala

A vendéglő virágzásnak indult, konyhája ismertté vált, Budapest után Sopronban lehetett kapni a hűtött csapolt sört, de e mellett válogatott soproni és balatoni borokkal is várták a vendégeket. A család két lány- és egy fiúgyermekkel gyarapodott. A régi földszintes vendéglőre építettek emeletet lakás céljából. Az épületet Becska Ferenc építőmester tervezte és kivitelezte, Schármár Károly az ugyancsak enyhén historizáló, de a városképbe jól illeszkedő külsőt alakította. Már 1942-ben állt és működött a ma is látható épület. Perkovátz Félix a Soproni Vendéglősök, Kávésok és Italmérők Szikvízgyári Szövetkezetének egyik főrészvényese volt, elnökségi tagként is segítette a szövetkezet munkáját. A világháborús bombázásoknak nem esett áldozatául a ház. A II. világháború után egy évig nem működött az üzlet, 1946-ban kapta vissza a család az iparengedélyét. Az államosítás után, 1951-től a vendéglőt először a Soproni Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat, majd pedig a Győr-Sopron Megyei Vendéglátó Vállalat bérelte, sokáig Kékfrankos vendéglőként ismerték a soproniak.


Fotó: Perkovátz Ház weboldala

1957-ben a ház visszakerült a család tulajdonába, ebben az évben az alapító Perkovátz Félix július 5-én elhunyt. Pontosan egy évvel halála után született meg Perkovátz Tamás, a Ház jelenlegi tulajdonosa.

1992. december 5-én nyílt meg ünnepélyesen a ma ismert Perkovátz-Ház kapuja – akkor még John Bull Pubként. 1999-től már régi-új nevén – akkor még két szinten (földszint, pince) - PerkovátzHázként működik. Azonban a ház emeletét is csakhamar bekebelezte a közélet. A tulajdonos közösségi térré építtette át a hajdani családi otthont, s édesanyja, Böröndy Erzsébet beceneve adta a különterem nevét: Daruka.

E különterem méltó helyszíne családi-, munkahelyi rendezvényeknek, baráti összejöveteleknek, esküvőknek és több civil szervezet otthona is: itt tartja rendszeres üléseit a Rotary Club Sopron, a LION’s Club Sopron, a Kitaibel Pál Természettudományos Asztaltársaság, a Soproni Helytörténészek Köre valamint a Perkovátz-Ház Baráti Köre. A Ház e körök mellett más rendszeres összejöveteleknek is helyet ad, többek között a Perkovátz Tamás által életre hívott soproni kvíznek: havonta kétszer mintegy 150-en játszanak a hagyományos fejtörő játékon. A Ház így ma már háromszintes: a hajdani pincében van az „Alsóház”, ami az étterem része. A földszint maga az vendéglő, az emeleten pedig az elegáns különterem fogadja a vendéget.

Források:

Sarkady Sándor (szerk.): Aranykönyv 2002. Sopron: Quint Reklámügynökség, 2001 p. 116.
Kubinszky Mihály: Schármár Károly, a soproni építész (1877–1946) I. Soproni szemle 64. évf. 2. sz. (2000). 

https://www.szivk.hu/perkovatz-felix/

A Perkovátz-ház weboldala.

Borítókép; www.szivk.hu

Legnépszerűbb cikkek