A 2020/2021-es szezontól kezdődően az MKOSZ bevezette az úgynevezett U23-as szabályt, mely szerint az alapszakasz mérkőzéseinek első félidejében egy hazai nevelésű, 1998. január 1-jén vagy utána született játékosnak a pályán kell tartózkodnia, kivéve, ha kipontozódás vagy kizáró hibák miatt ez nem végrehajtható. A következő szezonban pedig már a középszakasz-, a rájátszás- és kupamérkőzéseken is pályán kell lennie a játékidő első felében egy fiatalnak. A szabályalkotó szándéka egyértelmű: ki kell nevelni az új, profi magyar játékosokat, akiknek lehetőséget kell adni, hogy rutint is szerezzenek. A megvalósítás buktatóiról és a szabály adta lehetőségekről is beszzélgettünk Pojbics Szabolccsal, a Soproni Kosárlabda Club ügyvezetőjével.

- A szövetség szabálya a gyakorlatban is egyértelműen pozitív?

- Nekem vegyes érzésem vannak ezzel kapcsolatban, mert az U23-as szabály ösztönzi ugyan a minőségi utánpótlásnevelést, ugyanakkor kényszerpályára is állítja. Meg lehetett volna ezt oldani másképp is, például ha a klubokat támogatják a feladat végrehajtásában. Aki nemzetközi szinten van versenyhelyzetben, azt hátráltatja, a fiatalokat pedig elkényelmesíti. A mai profi játékosaink annak idején kiküzdötték maguknak a játéklehetőséget, mindent megtettek a saját fejlődésük érdekében. Ezzel a szabállyal nem kell küzdeni, hiszen előírás lett a pályára lépés. Ráadásul mindig bejön az emberi vonal; az, hogy nem elég tehetségesnek lenni, alázat, szorgalom, akarat is kell a profivá váláshoz... De mindezt elméleti síkon mondom, mert nekünk ez a szabály egyáltalán nem okoz problémát. Mi a Soproni Sportiskola Kosárlabda Akadémiától olyan fiúkat kapunk, akiket azt U23-as szabály  nélkül is kiküldenénk a pályára. 

-  Akkor most beérett az évek óta tartó együttműködés? Az, hogy a sportiskola az SKC  utánpótlásának nevelő akadémiája?

- Így is mondhatjuk. Az utánpótlásnevelést a soproni sportiskola szerintem nagyon jól csinálja, és országosan egyedülálló, ahogy a rendszerüket felépítették. Kiváló edzőkkel dolgoznak, figyelnek a részletekre is, de leginkább a gyerekekre. Az SKC utánpótlását valóban egyedül ők adják. A jelenlegi keretünkben is négy sportiskolás van: Csendes Péter, Werner Viktor, Schöll Richárd és Csátaljay Barna.

- A szabály előírja a fiatalok játszatását, de fizikailag, mentálisan és technikai felkészültségüket tekintve nincsenek nagy különbségek  a profi felnőttek és az utánpótlásból kikerülő játékosok között?

- Vannak különbségek, persze, de mi ebben is jól állunk. A fizikai, erőnléti vonalat kell  még ugyan erősíteni, de a sportiskola nagy előrelépéseket tett ezen a téren is. Folyamatosan fejlesztenek.

- Az SKC és az akadémia közötti együttműködés mennyire szoros, tudatos és előretekintő?

- Folyamatosan kapcsolatban állunk a sportiskola vezetésével, két-három havonta egyeztetünk, és két-három évre előre gondolkodunk. Abszolút jó az együttműködés köztünk. Ha valaki, akkor mi itt, az SKC-ban jól látjuk, hogy a sportiskola színvonala folyamatosan nő, minőségi, profi munkát végeznek, és egyre jobb játékosokat adnak.