| 2018. október. 5. | 3 perc olvasás

Rendkívüli leletek, fontos tudományos újdonságok

Sopron gazdag múltjáról is értekeznek négy ország tudósai három napon keresztül városunkban. A Régészeti Tábor Magyarország 2018-nak keretében a szakemberek szót ejtettek a legújabb fejleményekről is, amelyekben városunknak nagyon komoly szerepe van.

A háromnapos rendezvényre érkezőket Sopron Önkormányzata nevében Dr. Brummer Krisztián köszöntötte. A polgármesteri iroda irodavezetője kiemelte: Sopron büszke rendkívül gazdag történelmére. Az eseményen beszédet mondott Dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója is, aki az intézmény fejlesztéséről beszélt, amelyet óriási előrelépésnek nevezett. A konferencián négy ország tudományos munkatársai vitatják meg mindazt, amelyet a kora vaskori kultúrákról tudnak – a sajátosságaikat, hasonlóságaikat egyaránt.

Dr. Brummer Krisztián, a polgármesteri iroda irodavezetője
Dr. Brummer Krisztián, a polgármesteri iroda irodavezetője
fotó: Griechisch Tamás

- Ez a rendezvény tulajdonképpen egy komplex, nemzetközi program záróeseménye – Dr. Jerem Erzsébet, a projekt vezetője, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa. – Van egy olyan elnevezése is, hogy a kutatástól a bemutatásig. A magyarok, osztrákok, horvátok és szlovének által életre hívott rendezvény lényege ez: a múltunk közös fejleményeinek bemutatása, kiértékelése – hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

A rendezvényen szót ejtettek az új technológiákról, és mindarról, amit ezek segítségével a felszínre tudtak hozni. A különösen gazdag vaskori történelemmel büszkélkedő Sopron fontos mérföldköve volt a régészeti technológia fejlődésének. - A régészet szempontjából Sopron rendkívül fontos – emelte ki Dr. Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tanszékvezetője. – Magyarországon az első lézeres szkennelés itt készült el, a Soproni Egyetemen dolgozó kollégám, Király Géza jóvoltából. Ő először a Soproni Várhelyet, majd az egész Soproni-hegységnek elkészítette a domborzati térképét. Ezen a dokumentumon lehet látni az egykori halomsírmezőt, az erdősítést, és az oda bevezető utat, tehát csupa olyan részletet, amelyet korábban az erdővel való borítottság miatt nem tudtunk megismerni – fejtette ki a tanszékvezető. 

Dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója
Dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója
fotó: Griechisch Tamás

A projektben komoly szerepet vállalt a Magyar Nemzeti Múzeum. Az intézet szeretné a tudomány eredményeit kreatívan közelebb hozni a közönséghez. – Az utóbbi időben egyre fontosabb elvárás a tudományos kezdeményezéseknél a társadalmasítás – tudtuk meg Czifra Szabolcs régésztől, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusától.  – Ennek lényege, hogy a közönség megismerhesse a tudományos munkákat, így felismerhesse az értékeiket. A Magyar Nemzeti Múzeum pontosan ezt a szerepet erősíti, úgy, hogy a meglévő kiállításaihoz készít új, reprezentációs anyagokat, gyerekfüzeteket, foglalkoztató anyagokat, amelyeket nem csak helyben lehet használni, hanem a környező iskolákba is el lehet juttatni – részletezte a muzeológus. 

Dr. Jerem Erzsébet, a projekt vezetője, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa
Dr. Jerem Erzsébet, a projekt vezetője, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa
fotó: Griechisch Tamás

A tudományos konferencia mintegy 13 előadást foglal magában. A rendezvény szombaton kerekasztal beszélgetéssel zárul. A program az Európai Unió támogatásával, az Interreg Europe által valósult meg.


fotó: Griechisch Tamás

Legnépszerűbb cikkek