A Soproni Egyetem honlapján arról számoltak be, hogy a szobor agancsai letörtek, az egyik el is tűnt. A talapzatba rögzítés pontján a vörösréz korrodálódott, amiatt a szarvas a bal oldalára dőlt, és az oldala, valamint a feje horpadt. A jobb mellső láb térdízületből hiányzik, és a bal csülök is eltűnt. A szarvas jelenleg nem található a helyén. 2020. október 29-én Bartos Mihály Tamás fém-szakrestaurátor műhelyébe szállíttatott, ahol szakszerű kezelést kapva megújulva fog visszatérni 2021 novemberének közepén. Előtte tesz egy „vendégszereplést” a 2021-ben megrendezendő Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállításon. Az alkotás restaurálását az Egy a Természettel Nonprofit Kft. finanszírozza.

A koncepció szerint a műalkotás a létezés lényegét fogalmazza meg, a kompozíciói a szépség dicsérete, az élet és az elmúlás összegzése. A szobor kisplasztikaként készült el először 1968-ban, melyet több kiállításon is bemutattak. A kisplasztika az életnagyságú szobor előtanulmányának tekinthető.

Borítókép:  A szobor 1971 telén, forrás: Soproni Egyetem