„’S most ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva?”

  2021. április 26. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy 1858. november 6-án gróf Széchenyi István, a Magyar Tudós Társaság alapítója visszavonta felajánlását?

Ennek oka pedig a Bach-korszak asszimilációs, beolvasztó, germanizáló politikájára vezethető vissza. A Bach-korszak politikai célja ugyanis a magyar államiság felszámolása volt. Ferenc József sem koronáztatja meg magát, üzenve, hogy magyar királyság már nincs, mert az már csak egy osztrák tartomány. Ebben a környezetben lesz az ország hivatalos nyelve a német, és ilyen szellemben szervezik át a gróf úr által alapított Académiát is, melynek eredeti célja a magyar nyelv ápolása és az ősi magyar történelem feltárása. Ezen célok megcsúfolásaként német lesz az Académia hivatalos nyelve, és politikai megrendelésre olyan elméletek születnek, melyekről korábban nem hallott senki. Így például a "honfoglalás", mely kifejezés ezt megelőzően nem is létezett, és a finn-ugor elmélet is az ekkor kiteljesedő beolvasztó politika szüleménye. 

Gróf Széchenyi István Barabás Miklós festményén, 1848-ban

Gróf Széchenyi István Barabás Miklós festményén, 1848-ban

https://hu.wikipedia.org/

Miután Széchenyi évtizedeken át küzdött azért, hogy az Akadémia megújuljon, és végre teljes egészében a magyar nemzet szolgálatába álljon, a nyelvet őrizze, kutassa és ápolja, a császár rendeletet készült kiadni, mely arra kényszerítette volna a Tudós Társaságot, hogy üléseit német nyelven tartsa. Ezt már Széchenyi a döblingi magányából sem tudta szó nélkül hagyni, ennek hatására írja meg alábbi levelét (részlet):

Gróf Széchényi István levele a’ Magyar tudós Társaság Igazgató Tanácsához,
1858 Novbr 6-dikáról.

Tekintetes Magyar Tudós Társaság!

’S most ezen utolsó igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom igen, mert hiszen az Académiai alapszabályok minap leérkezett megváltoztatása, nem egyéb és nem kevesebb, mint oly döfés, mely könnyen halálra vezet.
Hallgassak-é midőn tapasztalni vagyok kénytelen, hogy azon nemes csíra eltiportatik? Kérdem, még fel se jajduljak, mikor látni vagyok kéntelen, én, kinek baja nem a’ homályos, de az igenis tiszta, ’s minden ámítás nélküli látás, hogy dicső fejedelmi családunk, mint valami baligézet által félrevezetvén, népeinknek épen legéletrevalóbbját…. sajátságaiból kivetkőztetni, elzsibbasztani engedi… A tekintetes Akademiára bízni az ügy eldöntését, – a’mennyiben alapítói állásomnál fogva ahhoz nekem is van szólásom … nem kívánom, nem akarom, nem fogom.
’S ugyanis Én úgy vagyok meggyőződve, hogy fölséges Urunk a’ fénykörülsugárzott Ferencz József császár, … czélba vett amalgamísatioja és németesítése a’ közbirodalmi népeknek nem egyébb, mint a’ mostani államférfiak észficzamított theoriája, …Egyszersmind azomban ünnepélyes óvást teszek, hogy a’ »justum ac tenacem propositi virum« dicső elve szerént, én a’ haza oltárára tett áldozatomnak kamatját azon, pillanattól kezdve fizetni nem fogom, ha tapasztalni volnék kénytelen, hogy adományom de facto … más vágásba szoríttatnék, mint a’mely a’ magyar Academia eredeti czéljával megegyez, és mely nemzet és fejedelem közti törvény által megerősíttetvén föl is szenteltetett. … Mikor aztán, ha ezen szomorú eset, bizodalom és minden jó remény daczára, tán mégis be is következnék, én, valamint örököseim, az alapító levél értelmében járulékunkat, a megmérgezett magyar Academiától elvonván, valami más hazai czélra fordítandjuk, mely czélt azonban saját magunk tűzendjük ki…

Felső Döbling 1858 Novbr. 6-án

Gróf Széchényi István
Czimzett: A’ Magyar Tudós Társaság
Igazgató Tanácsának szíves felolvasás végett a’ leg közelebbi ülésben
.”

Az Akadémia székháza

Az Akadémia székháza

http://www.jakd.hu/

Forrás: https://magyarnemzet.hu/

Borító: Széchenyi István felajánlja egyévi jövedelmét egy „Tudós Társaság” felállítására - Vinzenz Katzler litográfiája
Fotó: Gottl Egon
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok, Budapest

Kérem, várjon... Kérem, várjon...