A kormányfő a december végén záruló soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatban megjegyezte: Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg – utalva a novemberben lezajlott diplomáciai csúcstalálkozóra.
Orbán Viktor szerint a háborús helyzet sosem hozott jót Magyarországnak, csak a békét tudják megnyerni, a háborút nem, ezért békemissziót és békekezdeményezéseket tesznek. Ezeket elválasztották az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vonja kétségbe ma már, hogy Magyarországnak joga, a miniszterelnök szerint pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani.
„A bolgár és a román schengeni tagság bővítése egy európai probléma megoldását jelentette” – erről beszélt Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik a szárazföldi határellenőrzés Románia és Bulgária határain. Szerinte senki nem fogadott volna a magyar elnökség előtt, hogy ez létrejöhet, mégis megtörtént. „Minden országgal, amely korábban blokkolta a bővítést, meg tudtunk állapodni” – tette hozzá.
A kormányfő a jövő évre tervezett intézkedések közül kiemelte a fiatalok lakhatásának támogatását a munkaadók támogatása révén, a kis- és középvállalkozások számára nyújtandó tőketámogatási programot, akik cserébe elfogadták minden idők legnagyobb béremelési programját.
Magyarország számára fontos, hogy a következő évben nagy akkumulátorgyárak, illetve az első, Európában létrehozott kínai elektromosautó-gyár is megkezdi működését. A mi meggyőződésünk, hogy a jövő iránya az elektromobilitás, aminek a lényege, hogy az időjárásfüggő eszközök, mint a szél és a nap által megtermelt energiát elszakítjuk a megterhelés időpontjától, és elraktározuk
– mondta Orbán Viktor. A gyárak megépülésével kapcsolja össze a kormányfő, hogy az idei évben mintegy 10%-kal nőtt a reálbér. Csupán két olyan esztendő volt az elmúlt 30-ból, amikor 10% körüli reálbér-növekedés volt Magyarországon.
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Forrás: hirado.hu