| 2022. június. 4. | 4 perc olvasás

Sopron egyik legkülönösebb épülete: a Taródi-vár

Sopron szerencsés város, számos különleges látnivalóval bír. Azzal viszont szinte mindenki egyetért, hogy ezek közül is az egyik legegyedibb a Kolostor-erdő közelében, a Lővérek lábánál erdős környezetben emelkedő Taródi-vár. Nevét megálmodójáról és tervezőjéről, Taródi Istvánról kapta, aki közel 60 éven keresztül dolgozott a 4300 négyzetméter alapterületű építményen. Becslések szerint eközben 150-200 vasúti kocsira való követ és téglát épített be a falakba.

Taródit már gyermekkorában különc természetűnek tartották, és az évek múltával ez egyre fokozódott. Végül nemcsak képletesen emelt falakat maga köré, hanem valóban felépítette középkori jellegű lovagvárát. 20. életévéhez közeledve, 1945-ben szülei belvárosi házának udvarán kezdte építeni első várát. Ez egy deszkákból és bádoglemezekből álló 8 méteres favár volt, amit a munkájához szükséges eszközeinek tárolására emelt.

Nagy álma vált valóra, amikor 1951 májusában sikerült a Nándor-magaslaton telket vásárolnia. Ezt a részt a város még 1753-ban különítette el gyümölcsöskertek céljaira. Új birtokára felcipelte a belvárosi udvaron lebontott favárat, majd újra összeépítette. Az egyik erkélytartó gerendára kitömött baglyot tett. Ekkor nevezték el a környékbeliek Bagolyvárnak a különös építményt.

Kép forrása: hu.wikipedia.org

Nem telt bele sok idő, Taródi István jóval nagyobb vállalkozásba kezdett. Kővárat és köré kőfalat álmodott. A terv megvalósítása nem volt egyszerű feladat. Hosszas tervezés, fejtörés előzte meg egyszemélyes vállalkozását. Az 1950-es évek végétől kezdve több nagy, országjáró kerékpártúrára indult, részben gyermekeivel. A leghosszabb túrája 1500 kilométeres volt. Fő célja a magyarországi várak megtekintése, a középkori várépítészet tanulmányozása volt. Amikor 1959 őszén eldöntötte, hogy favárát kővárral váltja fel, még a télen kiásta a lakórész alapjait. Ettől fogva évekig reggel ötkor már ott volt a várnál, hogy előkészítse az aznapi munkát, majd hivatalos munkaideje után folytatta az építkezést úgy, hogy általában csak este 9-10 óra körül ért haza. Apránként elbontotta és kőépítménnyel váltotta fel a favárat. 1962-ben járt Nógrád megyében a somoskői várnál és ekkor döntötte el, hogy ő is olyan várat akar, aminek kerek tornyai vannak. Törekedett a középkori várakban megszokottakhoz hasonló helyiségek kialakítására: így van az épületegyüttesben kút, lovagterem és borház is. Az építkezést döntően egyedül végezte, időnként fiai, ritkán alkalmi segítők működtek közre.

Fotó: Sopron Média

A várkapuhoz lapos kövekből rakott út vezet, amely nem sokkal a bejárat után kétfelé ágazik. Az elágazásban álló útjelző oszlopon két kerámia dombormű jelzi, hova tartanak az utak: a bal oldalin egy gyalogos vándorlegény tart a vár felé, a jobb oldalin egy megrakott, középkori szekérfogat halad. A vándorlegény útján egy 20-80 mázsás kőtömbökből összerakott, hatalmas kőgúla látható: ilyen, a környéken bányászott gneisz kőtömbökből épült a vár nagy része. Az előkertben örökzöld növények nőnek – közöttük két tucatnyi, hazánkban egzotikus ritkaságnak számító fajta. A gneiszen kialakult, savanyú talajon nagyon szépen díszlik a szelídgesztenye: a kertben több fa vadon, magától eredt meg. A szelídgesztenye egyben a Taródiak családi fája is: a 12 törzs a család 12 tagját jelzi. Számos további növény is szimbolikus jelentést hordoz. Mivel az építő és több családtagja májusban ünnepli születésnapját, ráadásul Taródi májusban tudta megvásárolni a lőveri telket, így tömegesen telepítették az ekkor nyíló rododendronokat. Ezek mellett a tündérkürt és a tűzpiros virágú japán cserje is a májusi tavaszt köszönti. A megfigyelő torony 1964-ben, a 10 méter átmérőjű, 16 méter magas kaputorony öt évvel később készült el. A kapu felett két faragott kő van: az alsón az 1951-es évszám olvasható, a felső pedig egy jelképes címer. A címert két oroszlán tartja, és három kis mezőjében az építészet, a szobrászat és a festészet allegóriái szerepelnek.

Fotó: Sopron Média

A várudvarba érve szemben vannak a vár lakórészéi. Ezek elkészülte után lett egyszerűbb Taródi élete, mert a várba beköltözve folytathatta építőmunkáját. A bal oldali épület emeleti része is lakható. A földszinten az őrszoba mellett borászati eszközöket állítottak ki, az udvaron egy nagy, fa szőlőprés áll, nyomógerendáján az 1811-es évszámmal. A jobb oldali épületrész tornyai henger alakúak. A nagy őrtorony 20, a kisebbik 16 méter magas. Mindkét torony érdekes iker megoldású: a felvezető csigalépcső a karcsú fiatoronyban van. Az őrtorony tetején a szél irányát egy boszorkány forgó figurája jelzi, a kistornyon pedig hagyományos szélkakas van. A két torony közötti teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Lőver erdeire és a Rozália-hegység előterében a fraknói várra is.

Taródi jórészt maga tervezte és rendezte be a lakórészben a vár építésének történetét bemutató kiállítást: évszámokkal ellátott tablókon, 1959-től követhető a vár építése. Itt látható az építő hosszú évek munkájával összeszedett polgári bútorgyűjteménye is. Taródi István magát és a családját több festményen megörökítette, önmagát középkori várúrként feltüntetve. Jelenleg a várépítő gyermekei, valamint azok leszármazottjai kezelik a várat.

A fal külső oldalán kőtábla hirdeti, hogy ott az építkezés közben Krisztus előtt 2500-ra datált lakógödröt tártak fel. A leleteket maga az építő mentette meg és nagy részüket a kiállítóteremben helyezte el. Az udvar végén van a várkút és ott kezdődik a váralagút, amely olyan széles, hogy egy talicskát éppen ki lehet tolni benne. Az alagút a kút aljába kanyarodik vissza. Mintája az 550 m-re található közeli középkori pálos kolostor alagútja volt, amit a barátok azért ástak, hogy ott tárolják a borukat.

Fotó: Sopron Média

A telek legmagasabb pontján még két bástya alapja áll, ezek már nem készültek el. Taródi 1986-ban, nyugdíjazása előtt komolyan gondolkodott az építkezés befejezésén, de nem tudta feladni élete nagy vállalkozását. Végül 2010 februárjában bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott a várán. Megírta az építkezés történetét is, könyvecskéjét 2007-ben adták ki: A Soproni Taródi-vár építéstörténete. Életem rövid összefoglalása címmel.

Az elkészült részek a Taródi-várat Sopron egyik legizgalmasabb látnivalójává teszik. Nem véletlenül lett filmforgatások helyszíne is: itt forgatták például 1985-ben Ruttkai Éva főszereplésével A fantasztikus nagynéni egyes jeleneteit. A magyar vízionális építészet jelentős alkotásaként tartják számon.

Források:

Taródi István: 50 éves a soproni Taródi-vár. Sopron, 2002., magánkiadás.

origo.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek