| 2023. február. 20. | 5 perc olvasás

Soproni egyetemisták az Európai Erdészeti Északi Síversenyen

Az EMK Biatlon Szakosztály ez előző évek hagyományainak megfelelően ismét részt vett a február 6-11. között megrendezett Európai Erdészeti Északi Síversenyen (EFNS), melyet Boszniában, a Szarajevó melletti Igmanban tartottak, ahol az 1984-es olimpia sífutó és biatlon versenyei is zajlottak. Az egyetemet ezúttal 6 hallgató képviselte, 5 fő az Erdőmérnöki Kar kötelékéből, kiegészülve egy faiparos társukkal.

Az ötnapos rendezvény eseményekben nem szenvedett hiányt. Mivel hangsúlyosan erdészeti verseny, ezért nem maradhattak ki a már szokásossá vált szervezett kirándulások, illetve szakmai előadások sem, melyeken megtekinthették Bosznia-Hercegovina természeti csodáit, illetve megismerkedhettek erdeivel, erdőgazdálkodásával, nem utolsó sorban pedig új barátságokat kötöttek más nemzetek erdészeivel és erdészpalántáival.

Több választható szervezett kirándulás közül az első napon Mostar városba való látogattak, mely elsősorban a török idők kezdetén épült hídjáról ismert. Mivel ez jó 2 órányi buszútra helyezkedik el Szarajevótól, az odaúton is számos természeti és kulturális látnivalót érintettek és csodálhattak meg, például egy dervisházat a Blagaj nevű településen, amely egy hatalmas sziklafal tövében épült. Az ekkorra már igencsak éhező társaság a dervisház melletti fogadóban helyi gasztronómiai különlegességekkel csillapíthatta éhségét. A második napon Szarajevó belvárosát tekintették meg. A háború nyomai még igencsak látszanak, rengeteg a romos épület, de sok „ép” házat is lövedékbecsapódás nyomai tarkítanak. Mivel a város az oszmán éra után 40 évig osztrák-magyar fennhatóság alá tartozott, a különböző építészeti stílusoknak hála egy jól látható kulturális vonal húzódik a város közepén, amely elválasztja keletet nyugattól, vagy ahogy idegenvezetőjük mondta, Bécset Isztambultól.

Szintén a második napon bonyolították le a hivatalos edzést is. Ekkor bejárhatták a pályát, illetve gyakorolhatták a lövészetet, bár ez utóbbira akkora volt a tolongás, hogy egy-egy sorozatra 10-15 percet is várni kellett, így hiába hajtotta ki magát előtte az ember annak érdekében, hogy versenyhelyzetben is tesztelhesse célzókészségét, mire sorra kerültek, már kellően alacsonyan volt a pulzusunk ahhoz, hogy sokkal könnyebben menjen ez a művelet. Az esti órákban már a hivatalos megnyitó ünnepség várt rájuk egy kis élőzenével, valamint néhány üveg helyi sörrel fűszerezve.

A harmadik napon végre eljött a várva várt első, szabad stílusú verseny, amely a tapasztaltabb versenyzők fő számának mondható. A verseny összesen két teljesítendő körből állt (a nőknél egy kör 3,3 km, míg a férfiaknál 5 km hosszú volt), az első kör végén lövészettel. A téli versenyhangulatot egy kis havazás is tetézte, versenyzőik nagy lelkesedéssel vágtak neki a versenytávnak, melynek végén Szász Botond a díjazott 5. helyen ért célba. Tőle időben nem sokkal lemaradva Gyenes Ágoston ért célba, aki pechjére mindössze 2 dühítő másodperccel maradt le a szintén díjat érő 6. helyről. Kovács-Oroszlán Dániel a megcélzott TOP15-ös helyezést tökéletesen teljesítve épp a 15. helyen futott be. Az újoncok teljesítménye is kiemelkedő volt. Téglás Kamilla (14. hely) és Takács András (20. hely) is büszkélkedhet azzal, hogy már első versenyükön legyőztek ellenfeleket. Ágoston mellett volt egy még pechesebb versenyző, Gál Gergely, akinek a rajtba indulás közben a síbakancsa felmondta a szolgálatot, levált róla a kötésre illesztendő talprész, így végül sajnos nem tudott elindulni a versenyen.

A negyedik napon fordult kicsit a világ. Egyrészt a havazást szikrázó napsütés és kellemes mínuszok váltották fel, melynek köszönhetően a hó is jóval gyorsabb, azaz csúszósabb lett az előző naphoz képest. Másrészt ezúttal 2 kör klasszikus stílusú sífutás várt rájuk, ami élversenyzőik számára kevésbé preferált versenyszám, újoncaiknak azonban a tegnapinál jobb időeredmény elérésére adott lehetőséget, amelyet könyörtelenül ki is használtak, András ugyan egy helyet hátrébb csúszva a 21. helyen ért célba, de jelentős időbeli javulást ért el. A nap hőse kétségkívül Kamilla volt, aki remek teljesítményt nyújtva a legjobb 10 közé érkezve, a 9. helyezést érte el. Dániel konstans teljesítményt nyújtva ismét a 15. helyre hozta be a sílécet. A pár másodperces átok ezúttal Botondra sújtott le, 11 másodperccel maradt le a 6. helyről. Ágostont a 9. helyen intette le a célkapu, így ez a nap hozta a legtöbb TOP10-es helyezést a csapatnak. Gergely ezen a napon egy gyors bakancsjavításnak hála el tudott indulni, azonban ez sajnos nem bizonyult kellően tartósnak, ezért a versenytáv felénél, a lövészetet követően ismét fel kellett adnia a versenyt.

Az utolsó napon került sor a váltóversenyre, ahol négy főből álló csapatok mérték össze maradék erejüket. Az első két futóra klasszikus, míg a második kettőre szabad stílusú sífutás várt a 4 km-es körön, melyen az előző napoknak megfelelően kétszer kellett végigcsusszanni. Lövészetre ezen a napon nem került sor. A csapat két (vagyis három) részre oszlott: Dániel, Ágoston és Botond egy csapatot alkotott Váradi Csabával, míg András és Kamilla Csontos Dömötörrel és Sereg Róberttel társulva tettek ki egy váltót. Gergely hivatalosan is szövetségi kapitánnyá, illetve fődrukkerré avanzsált, mindenki mást túlharsogva biztatva a magyar színekben versenyzőket. Az első csapat a 18., a második pedig a 36. helyen futott be, a lényeg azonban a jelentős időbeli javulást elérése volt minden egyes versenyző részéről.

A váltóverseny után jószerével pihenni sem volt idő, máris kezdetét vette a nemzetek fesztiválja, ahol minden országból/régióból érkező csapat kóstolóval kedveskedett egymásnak a nemzeti ételeikből és italaikból. Így a sok ételkülönlegesség mellett megkóstolhatták a lettek férfias likőrjét, a különböző német régiók legfinomabb söreit, és elmagyarázhatták a csodálkozó közönségnek, hogy miből is készül a disznósajt (Schweinkäse). A végén német nótaismeretüket megcsillogtatva együtt nótázták el újdonsült német barátaikkal a bányász himnuszt. Az ünneplés az esti záróceremónián is folytatódott, ahol a díjak átadására is sor került.

Összességében elmondható, hogy ez az egyhetes program a kezdeti szervezési nehézségek ellenére remekül telt számukra. Felfedezhettek egy új országot, újabb tapasztalatokkal gazdagodhattak sport terén, illetve új barátokat is szerezhettek.

- Köszönjük az anyagi támogatást a SMAFC-nak, az Erdészeti és Faipari Oktatást Támogató Alapítványnak, az Örökerdő Alapítványnak, valamint mindenkinek, aki adományával hozzájárult a versenyen való részvételünkhöz. Köszönjük továbbá a lejutásban való segítséget, illetve a kiváló társaságot a Pilisi Parkerdő és az Ipoly Erdő kollégáinak - írták a Soproni Egyetem weboldalán.

Legnépszerűbb cikkek