Sylvester János nevéhez kötődik az első magyar Újszövetség-fordítás

  2020. szeptember 30. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Sylvester János írt először magyarul esszéket, ráadásul valamivel azelőtt, hogy Michel de Montaigne (1533–1592) Franciaországban kitalálta az esszét mint műfajelnevezést?

Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül - ? , 1551 után) az első magyar nyelvtan szerkesztője, a magyar nyelv tudatos művelője volt, humanista tudós, bibliafordító, és a magyar esszéirodalom megteremtője. Vele kezdődik a magyar értekező próza, a magyar nyelvtantudomány és az egységes helyesírásra való törekvés. Műveiben Sylvester tudományosan pontos, ha kell, terjengős is, de közben végig megtartja szamosháti i-ző tájszólását is. Ő készíti el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást, amely az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk, emellett az ő felfedezése az is, hogy a magyar nyelv alkalmas a görög-latin időmértékes versformákra. A XVI. században tökéletesen megírt hexamétereinek és pentamétereinek a XVIII. század végén, a deákos verselés klasszikus korszakában is csodájára jártak. Ez pedig igen sajátos helyet biztosít neki az irodalom történetében. Középfokú tanulmányait feltehetően a szülőhelyéhez közeli Nagybányán végezte, majd 1526-ban beiratkozott a krakkói egyetemre. Később Wittenbergben tanult, 1534-ben pedig Nádasdy Tamás szolgálatába állt, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított. Nádasdy Tamás hamar felismerte Sylvester János értékét − rábízta a sárvári iskolát, vállalta az Újtestamentum-fordítás anyagi támogatását, és a Sárvár melletti Újszigeten alapított nyomda élére is kinevezte. Akkoriban a nyomda egyben könyvkiadó vállalatot is jelentett, így Sylvester taníthatott, bővíthette a tanítómesterek tudását, írhatott, fordíthatott, könyveket adhatott ki. Nádasdy Sárvára a kor magyar szellemi központja, amelyben Sylvester János a szellemi vezéralak volt.

A sárvári évek után keveset tudunk életének további fordulatairól. 1543-ban (39 éves korában) a bécsi egyetem meghívja a héber nyelv professzorának, később görögöt és ókori történelmet is tanít. Ez időkből ismerjük néhány latin nyelvű verses és prózai írását, a legkésőbbi 1551-ből való. Nem tudjuk, hogy meddig tanított még, meddig élt, a sírhelyét sem ismerjük, azonban hiányos életrajza ellenére is kétségtelen, hogy Sylvester János a hazai nyelvtudomány első főszereplője, és vele kezdődik az időmértékes magyar verselés.

http://lathatatlansarvar.hu/

Forrás: Internet

Borítókép: Kazinczy Ferenc bejegyzése Sylvester János Új Testamentumában (második kiadás): „Láttam ezt Pannonhalmán, 1831. április 12-én Kazinczy Ferenc.” 

Forrás: https://konyvtar.osb.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...