Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül - ? , 1551 után) az első magyar nyelvtan szerkesztője, a magyar nyelv tudatos művelője volt, humanista tudós, bibliafordító, és a magyar esszéirodalom megteremtője. Vele kezdődik a magyar értekező próza, a magyar nyelvtantudomány és az egységes helyesírásra való törekvés. Műveiben Sylvester tudományosan pontos, ha kell, terjengős is, de közben végig megtartja szamosháti i-ző tájszólását is. Ő készíti el az első teljes, korszerű, tudományos kritikát kiálló magyar Újszövetség-fordítást, amely az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyvünk, emellett az ő felfedezése az is, hogy a magyar nyelv alkalmas a görög-latin időmértékes versformákra. A XVI. században tökéletesen megírt hexamétereinek és pentamétereinek a XVIII. század végén, a deákos verselés klasszikus korszakában is csodájára jártak. Ez pedig igen sajátos helyet biztosít neki az irodalom történetében. Középfokú tanulmányait feltehetően a szülőhelyéhez közeli Nagybányán végezte, majd 1526-ban beiratkozott a krakkói egyetemre. Később Wittenbergben tanult, 1534-ben pedig Nádasdy Tamás szolgálatába állt, az ő sárvári birtokain, az ottani iskolában tanított. Nádasdy Tamás hamar felismerte Sylvester János értékét − rábízta a sárvári iskolát, vállalta az Újtestamentum-fordítás anyagi támogatását, és a Sárvár melletti Újszigeten alapított nyomda élére is kinevezte. Akkoriban a nyomda egyben könyvkiadó vállalatot is jelentett, így Sylvester taníthatott, bővíthette a tanítómesterek tudását, írhatott, fordíthatott, könyveket adhatott ki. Nádasdy Sárvára a kor magyar szellemi központja, amelyben Sylvester János a szellemi vezéralak volt.

A sárvári évek után keveset tudunk életének további fordulatairól. 1543-ban (39 éves korában) a bécsi egyetem meghívja a héber nyelv professzorának, később görögöt és ókori történelmet is tanít. Ez időkből ismerjük néhány latin nyelvű verses és prózai írását, a legkésőbbi 1551-ből való. Nem tudjuk, hogy meddig tanított még, meddig élt, a sírhelyét sem ismerjük, azonban hiányos életrajza ellenére is kétségtelen, hogy Sylvester János a hazai nyelvtudomány első főszereplője, és vele kezdődik az időmértékes magyar verselés.

Forrás: Internet

Borítókép: Kazinczy Ferenc bejegyzése Sylvester János Új Testamentumában (második kiadás): „Láttam ezt Pannonhalmán, 1831. április 12-én Kazinczy Ferenc.” 

Forrás: https://konyvtar.osb.hu/