| 2021. szeptember. 26. | 2 perc olvasás

Száz éve született Ferenczi József

A száz éve született Ferenczi Józsefre, Sarród díszpolgárára misével és az első Ferenczi Művésztelep résztvevőinek az alkotásait bemutató kiállítással emlékeznek vasárnap Sarródon.

Az első Ferenczi Művésztelepet szeptember 20. és 26. között rendezte meg a Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor. A kezdeményezéssel a szervezők egy olyan szellemi alkotóműhelyt szerettek volna létrehozni, amelyben a képzőművészet különböző műfajai egy helyen képviseltetik magukat. A képzőművészet mellett az irodalom, a filmművészet és a zene is fontos szerepet kapott az alkotóhét során. A rendezvényre hét, idehaza és külföldön is ismert festőművész kapott meghívást, akik egy héten keresztül alkothattak Sarródon, és a Fertő-tájon.

Az alkotásaikat bemutató kiállítás vasárnap 17 órakor nyílik meg a Kócsagvárban. Ezt megelőzően, 16 órakor emlékmise lesz a sarródi Szent István vértanú-templomban.

Ferenczi József a Fejér megyei Lajoskomáromban született földműves szülők első gyermekeként. Hat éves volt, amikor a család Budapestre költözött, ott járt iskolába, majd a jászberényi tanítóképzőben szerzett tanítói diplomát 1941-ben, Budapesten pedig kántori vizsgát tett.

Ezt követően Nógrád megyébe került, majd onnan vissza a Dunántúlra, Mezőszilasra, végül 1948-tól Sarródra. Itt ismerkedett meg a friss diplomás tanítónővel Honyák Katalinnal, akivel 1950-ben házasságot kötöttek.

Ferenczi József 1948-tól 1953-ig kántorként dolgozott a sarródi templomban, Fertődön és Fertőszéplakon pedig tanított. 1953-tól az 1974. évi körzetesítésig tanítóként az általános iskola második és negyedik osztályos diákjait tanította, míg felesége az első és a harmadik osztály diákjait. A körzetesítést követően is folytatták kulturális tevékenységüket, a kultúrház igazgatója volt haláláig.

A Ferenczi-házaspár pedagógusi munkája is legendává érett. A tudás átadása, a gyermekek számára biztonságos környezet megteremtése, a gyermeklélek ismerete, a megértő kontaktus a szülőkkel, a segítő kapcsolattartás az iskolán kívül is – mindez jellemezte és végig kísérte tanítói munkáikat.  Ferenczi József nyugdíjba vonulása után is óraadó művésztanárként dolgozott.

1992-ben feleségével megalapították a sarródi alkotó és művésztábort, amely a művész 1993-ban bekövetkezett váratlan halála után felvette a nevét és azóta Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor néven működik. A nemzetközivé teljesedett tábornak nem csak a jó hírét vitték a résztvevői, hanem megfestett alkotások által a csodálatos környezetét is.

Ferenczi József a tábor céljait is meghatározta: elsősorban megörökíteni a még érintetlen táj varázsát, a még fellelhető építészeti értékeket, valamint szakmai, tanulási lehetőséget biztosítani képzett és önképzett alkotóknak, művészeknek.

Állandóan kereste a lehetőségeket az emberi kapcsolatok elmélyítésére, közvetlen, nyitott személyiség volt. Ahogy művészi hitvallásában is megfogalmazta: „mindenütt és mindenben az embert keresem, a tájban, a tárgyban és az emberben”.

Emlékét több kiadvány is őrzi: az 1998-ban és 2012-ben megjelent Kisalföldi Művészek Lexikona, a Jeles Pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében című, 2010-ben és 2021-ben megjelent sorozat, a tábortagok által írt, 2012-ben megjelent Ecsettel írt történet című könyv, a feleségével közösen írt Sarród története című monográfia és sok újságcikk.

1998-től a Ferenczi házaspár Sarród község dszpolgára. A sarródi kultúrház 2008-tól a házaspár nevét viseli, Ferenczi Művelődési Ház néven.

Címkék: sarród

Legnépszerűbb cikkek