| 2023. április. 23. | 2 perc olvasás

Szebehely Győző vezetett el minket a Holdra

Tudtad, hogy Szebehely Győző (Budapest, 1921. augusztus 10. – Austin, Texas, 1997. szeptember 13.) csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár, a háromtestprobléma kutatója, az Apollo űrhajók pályatervezője, munkásságával hozzájárult a holdra szálláshoz?

A Cisztercita Gimnáziumban érettségizett. 1944-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. Villamosmérnöknek tanult, de bejárt matematikát meg fizikát hallgatni Fejér Lipót és Kerékjártó Béla előadásaira. Egerváry Jenő professzora tanácsára kezdett el foglalkozni a háromtest-probléma vizsgálatával, melynek specifikus eseteiből írta doktori disszertációját 1946-ban. 1947-ben választási csalással kommunista hatalomátvétel történt, majd Amerikába költözött.

A NASA 60-as és 70-es években indított Apollo-programjában Kennedy, az USA akkori elnöke számos, igen nagynevű szakembert állított a Hold meghódításának szolgálatába. Köztük Szebehely Győzőt, aki az amerikai űrkutatási program egyik legnagyobb fejtörést okozó kérdésére, az ún. háromtest-problémára adott választ. Az égi mechanika háromtest-problémája a világűrben egymással kölcsönhatásban lévő égitestek pályáinak várható alakulását vizsgálja.

Kutatók százai foglalkoztak ezen űrrepülést is befolyásoló lényeges megoldandó problémával, ám mintegy két évszázados tudományos munka után sem sikerült megnyugtató válaszokat találni.

Az Apollo programnak hála, a háromtest-probléma hirtelen gyakorlati kérdéssé vált, hisz az űrhajó pályáját a Föld-Hold rendszerben kellett leírni. E témakörről készített összefoglaló munkát Szebehely 1967-ben Theory of orbits (Pályaelmélet) címmel, amely azóta is a háromtest-probléma „bibliája”. Ezt követően Szebehelyt Austinba hívták, az ottani egyetem Űrmérnöki Intézetének vezetői posztjára. Itt kapcsolódott be közvetlenül az Apollo programba, ahol elévülhetetlen érdemeket szerzett az Apollo űrhajórendszer 8-as alakú pályájának kialakításában, megtervezésében. A Föld és Hold gravitációs hatása alatt kellett a Holdig elérnie az Apollo űrhajónak és legénységének. Szebehelynek döntő szerepe volt a nyolcas alakú pálya megtervezésében.

„Ő vezetett el minket a Holdra” mondotta osztrák származású munkatársa, a Texasi Egyetem rektora, a NASA volt aligazgatója, Hans Mark.

New York Times (1997. szeptember 28.): „Szebehely munkája előtt az égitestek pályáit Newton és Einstein munkái alapján számították. De megérkeztek a nagy sebességű számítógépek és újra megnyitották ezt a területet. Az űrkorszak hirtelen érkezett, és nem voltak amerikaiak, akik járatosak lettek volna az égi mechanikában. Ekkor jött el Imre Izsák és Victor Szebehely ideje.”

Az általa irányított intézmény a világ első számú égi mechanikai központjává nőtte ki magát, emellett pedig szakemberek sokaságát nevelte ki. Szebehely mindig büszke volt magyarságára, több kutatási témába is bevonta honfitársait.

Az 1950-es évek végétől többször járt Magyarországon. 1974 óta dolgozott együtt Érdi Bálinttal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékén. Dinamikus csillagászat témában közös MTA-NSF kutatási programjuk volt az 1980-as években.

Szebehely Győzőt 1957-ben lovaggá ütötte a holland királynő, 1978-ban elsőként kapta meg az Amerikai Csillagászati Társaság Brouwer-díját, 1982-ben tagjává választotta az Amerikai Műszaki Akadémia, 1991-ben pedig díszdoktorrá avatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Forrás: Magyar feltalálók: Szebehely Gy HYPERLINK "https://karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szebehely-gyozo-es-az-urhajok-nyolcas-palyaja/"ő HYPERLINK "https://karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szebehely-gyozo-es-az-urhajok-nyolcas-palyaja/"z HYPERLINK "https://karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szebehely-gyozo-es-az-urhajok-nyolcas-palyaja/"ő HYPERLINK "https://karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szebehely-gyozo-es-az-urhajok-nyolcas-palyaja/" és az  HYPERLINK "https://karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szebehely-gyozo-es-az-urhajok-nyolcas-palyaja/"ű HYPERLINK "https://karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-szebehely-gyozo-es-az-urhajok-nyolcas-palyaja/"rhajók nyolcas pályája - Kárpátalja.ma (karpatalja.ma)

Fizikai Szemle 1997/11 - Marx György: SZEBEHELY GY HYPERLINK "http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9711/szebe.html"Ő HYPERLINK "http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9711/szebe.html"Z HYPERLINK "http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9711/szebe.html"Ő HYPERLINK "http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9711/szebe.html" (1921-1997)

Szebehely Gy HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Szebehely_Győző"ő HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Szebehely_Győző"z HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Szebehely_Győző"ő HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Szebehely_Győző"  HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Szebehely_Győző"– HYPERLINK "https://hu.wikipedia.org/wiki/Szebehely_Győző" Wikipédia (wikipedia.org)

 

Legnépszerűbb cikkek