A Széchenyi Emlékév 2016-os rendezvénysorozat keretein belül Sopron megemlékezett városunk első díszpolgáráról, Széchenyi Istvánról, születésének 225-ik évfordulóján. Az ünnepségen részt vett Széchenyi Beatrix grófnő és testvére Széchenyi Alexandra is, akik képviselték a legnagyobb magyar egyenes ági családját. 

A megújított szobornál, mely talapzatának a négy oldalán elhelyezett többnyelvű emléktáblák is felavatásra kerültek részt vett Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője, dr. Fodor Tamás SMJV polgármestere, Dr. Simon István, SMJV alpolgármestere, több önkormányzati képviselő, közéleti személyiség, intézményvezető, diákok és sok tiszteletét a jelenlétével is kifejező soproni polgár. 

Ünnepi köszöntőjében dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere Széchenyi István Sopronhoz kötődő tetteit elevenítette fel és kitért a szobor megalkotásának történetére is. 

Széchenyi Istvánt 1835. július 11-én a soproniak levélben keresték meg, hogy segítsen nekik megszerezni az engedélyt egy részvénytársasági alapon működő gőzmalom felállítására. A vállalkozást egy Weisz Henrik nevű soproni ecetgyáros indította. 

 

Széchenyi azzal a feltétellel fogadta el a felkérést, hogy a gőzmalom vezetője, helybeli, két soproni legyen. Nevük: Flandorffer Ignác és Rupprecht János volt. A gőzmalom társaság 1836 közepén alakult meg és öt évre kapott szabadalmat. Ezzel létrejött hazánk első működő gőzmalom társasága, amely példaként szolgált az újonnan alakuló malmoknak Magyarországon.

 

Széchenyi István egy másik úttörő vállalkozása a selyemtermesztés magyarországi fellendítésére irányult. Ennek során fontos szerepet szánt saját birtokainak és Sopron vármegye polgárainak is. 

1835. július 13-án részt vett Sopron vármegye közgyűlésén, s elnöke lett a Selyemtenyésztési Társulatnak. 1841-ben bejárta jóformán Sopron vármegye minden községét, hogy a térség lakosságát szederfaültetésre és selyemhernyó-tenyésztésre ösztönözze. 

 

De gondolt a test és a lélek pihenésére is: 1839-ben a Fertőn, a mai Fertőboz község területén fürdőt létesített a balatoni fürdőzés mintájára, amely hamarosan közkedvelt lett a soproni polgárok között. 

 

Széchenyi István egy másik kiemelkedő soproni eredménye a Soproni Takarékpénztár megalakítása volt. Az 1840-es évek elejére esik ennek létrehozása. A legelső részvényjegyző a kiváló közgazdasági érzékkel rendelkező gróf Széchenyi István volt 2000 forinttal. Széchenyi ezzel is utat mutatott és ösztönözte a modern pénzgazdálkodást.

 

Korszakalkotó munkája volt az országos mellett, a soproni modern közlekedés megteremtése: ő volt a Sopron-Bécsújhelyi Vasút megálmodója és elindítója.

 

1843-ban életre hívták azt a városi és megyei bizottságot, amelynek feladata lett a vasútügy dolgainak vitele. 

 

Sopronban Széchenyi szellemisége halála után is tovább élt. Halála után 1861-ben, Kania Ferdinánd polgármester javaslatára a Promenádot Széchenyi Istvánról nevezték el. A javaslat elfogadásával ez lett Sopron első, történelmi személyiségről elnevezett tere. 

 

Az 1896 szeptemberében megalakult szoborbizottság kétszeres életnagyságú bronz szoborral kívánt emléket állítani a város első díszpolgárának.

 

A bizottság elnöke Póda Endre apátplébános, titkára Kugler Alajos volt. Tagjai: Baán Endre alispán, Gebhardt József polgármester, Bella Lajos régész, Printz Ferenc a Városszépítő Egyesület elnöke és ifj. Stornó Ferenc voltak. A felállítandó szobor mintáját még a kiváló alkotó, Izsó Miklós készítette el.

 A művész váratlan halála után tehetséges tanítványára, Mátrai Lajosra maradt annak tényleges megvalósítása.

 

Különleges alkalom ez a mai.

 

Mátrai Lajos - annak idején - szabadon hagyta a szobor talapzatánál található 4 gránit táblát, mintegy „lehetőségéül” hagyva az utókornak, hogy Széchenyi szellemiségének egy olyan mondatát rójuk rá, ami immár két évszázad távlatából a leghűbben tükrözi hitvallását.

 

Sopron városa tisztelegve a „Legnagyobb Magyar”, Gróf Széchenyi István emléke előtt, soproni szobrán magyar, német, horvát és angol nyelven kőbe vésette a hazaszeretetről vallott gondolatát. 

 

Azt kívánom, hogy minden soproni lelkében teljesedjen ki Széchenyi István polgári Magyarországának megvalósítása!

   

 

Ünnepi beszédet tartott Eperjes Károly, Kossuth-Díjas és Jászai Mari-Díjas színművész, aki kitért a Hídember című film forgatásával kapcsolatos emlékeire, és köszönetét fejezte ki a segítségért és a támogatásért az ünnepségen résztvevő Széchenyi Beatrix grófnőnek és testvérének Széchenyi Alexandrának. Kitért arra a rengeteg dologra is, ami a legnagyobb magyarhoz köthető hazánkban, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy az általa akkoriban végrehajtott gazdasági és egyéb reformok, mekkora jelentőséggel bírtak hazánk történelmében. 

A szobor megújításra "betűvédnökségi programot" kezdeményezett a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet. Perkovátz Tamás elnök beszédében elmondta, hogy 870 betű felett lehetett védnökséget vállalni, magánszemélyként, egyesületként vagy civil közösséget alkotva, egy minimum tízezer forintos védnökké válási adomány után. Megköszönte azoknak a segítségét, akik adományukkal szerte a világból vállalták ez a védnökséget valamint megköszönte azt a fáradhatatlan munkát, amit a szövetkezet tagjai és partnerei tettek a megvalósítás érdekében. 

A felajánlott "betűvédnöki" összegből került fel a szoborra az idézet több nyelven illetve millió forintos nagyságrendű összeggel tudják támogatni a Kárpát-medencei középiskolás Széchenyi-vetélkedőt is, amelyet a soproni Széchenyi István Gimnázium szervez. 

A soproni Széchenyi-szobor talapzatának négy oldalára a mostani évforduló alkalmából egy idézet került, magyar, német, angol, és horvát nyelven. A négy gránitlapra vésett felirat Széchenyi Istvánnak a Magyar Tudományos Akadémián 1846 decemberében elhangzott beszédéből származik:

"A hazaszeretet azon szent láng, melyért, bármily gyermeki érzelemnek gúnyolják is azt a világ hidegen számító cosmopolitái, nincs mit pirulnunk, mert a legtöbb magasztos cselekedet mégis innen vette, innen veszi, és innen fogja venni a Földön eredetét."

 

Az ünnepséget koszorúzás zárta illetve a megjelent diáksereg, a legnagyobb magyar előtt tisztelgve fáklyákkal világította be a Széchenyi teret.