Szent László-emlékek és más szépségek a zöld szívű faluból

A sopronkövesdiek szívesen emlegetik településüket zöld szívű faluként, ennek megfelelően természeti és természethez közeli épített látnivalókkal is jócskán büszkélkedhetnek. A helyiek által Agghegynek nevezett szőlőhegyről és az itt termő borokról már a 17. század elejéről is tudósítottak a levéltári források. A hegy kápolnája, melynek 1995 óta Szent László a titulusa, régóta kedvelt úti célja a nyugalomra vágyóknak. A szent helyről megkapó rálátás nyílik a Fertő-tájra, a körülötte kialakított parknak pedig az évszázados vörösfenyők, a matuzsálem tölgyfák, a koros szelídgesztenye, a Széchényi-kút ad sajátos hangulatot.

Kép forrása: sopronkovesd.hu

A község első ismert írásos említése terra Kwesd néven Károly Róbert 1326-ban keltezett okleveléből származik. A falu történetét alakító eseményekről főként a 16. századtól tudósítanak a források, ekkoriban többször szenvedett portyázó török hadak pusztításától. Vályi András Magyar Országnak leírása című 1796-99-es munkája képet alkot a település ekkori állapotáról: Kövesd (Gissing) elegyes német falu, „földes Ura G. Szécsényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Czenktől délre 1 órányira, Sopronhoz 2 4/8 mértföldnyire, határja jó, szőleje kedves asztali bort terem, erdeje fogyó félben van, és juhokkal bővelkednek.” 

Az agghegyi ún. Kotecsnél álló kápolnát a Dongó család építtette a 18. század első harmadában. A dongaboltozatos épületet az évszázadok folyamán többször átalakították és gótizáló kis tornyot emeltek haranggal. Fennállása folyamán több titulussal is említették: 1748-ban és 1780-ban Szent Donát, 1754-ben Boldogságos Szűz Mária, 1832-ben Szent Anna tiszteletére szenteltnek írták. A régi egyházi látogatások remeteséget is említettek itt: a kápolnát 1740 körül már remete gondozta. Az első remetét Józsefnek hívták és az 1750-es évek elejére tehető a szolgálata. Utóda, Frater Crispinianus 1754. augusztus 26-án hunyt el, őt a kápolna mellé temették. Az 1763., 1766. és 1767. évi lélekösszeírásban Frater Guilielmus (Vilmos) nevű remete szerepelt. Rajtuk kívül még két név ismert: Elias Christ 1771-ben, Frater Macarius Podlanczki pedig 1772-tól 1782-ig – a remeteség intézményének II. József által történt eltörléséig – felügyelt az épületre.

Fotó: Sopron Média

Az 1995. évi restaurálás után, szeptember utolsó vasárnapján történt megáldásakor kapta a Szent László címet, ugyanis ekkor emlékeztek meg a szent király halálának 900. évfordulójáról.
A kápolna korábbi, a lovagkirályt ábrázoló képét Gyurasits Ottó készítette, ez a kép ma Sopronkövesd műemlék templomában található. A jelenlegi, Szent László-hermát ábrázoló oltárképet Magyarné Derszib Eti kortárs művésznő festette.

Fotó: Sopron Média

Némi magyarázatot igényel a Kotecs helymeghatározás: a szomszédos területen állt egykor a Széchenyiek vadászháza. Ebből ered a környék elnevezése: a nyaralóházat, házikót jelentő angol cottage szót magyarosították a helyiek. Valószínűleg még gróf Széchenyi Lajos építette, egy 1856-os anyakönyvi bejegyzés és egy 1866-ból származó feljegyzés az akkoriban Ághegynek nevezett, jó kilátással rendelkező magaslaton már beszámol a vadászlak létezéséről. Földszintes épület volt, hat lakószobával, három konyhával és két irodahelyiséggel rendelkezett. Sorsát a II. világháború pecsételte meg: 1945 tavaszán felgyújtották. Később a lakóépület és a gazdasági épületek maradványait is lebontották, csupán a kocsimosó, a tekepálya egy sarka és a felújított kút maradt emlékül az utókor számára.

Kép forrása: sopronkovesd.hu

A szőlőhegyi kápolnához vallási hagyományok is kötődnek. Az építtető Dongó család egy hold föld alapítványt tett azzal a megkötéssel, hogy nyaranként minden újhold vasárnap vonuljanak ki a hívek az Agghegybe. 1780 körül már Urunk mennybemenetele és Szent Donát napján is körmenetben vonultak ki a kápolnához. Ezt a kövesdiek sokáig fogadott ünnepként tartották számon. A helyi kántortanító az 1890-es években köteles volt minden újhold vasárnap hajnali hat órakor a kápolnánál litániát tartani. Áldozócsütörtök napján ez még a II. világháború utáni évtizedben is szokásban volt, a szolgálatért a kántor jelképes adományt kapott a szőlősgazdáktól a szőlőtő terméséből. Napjainkban Szent László király ünnepéhez, június 27-hez legközelebb eső vasárnap tartanak itt ünnepi szentmisét.

Fotó: Sopron Média

A körülötte felállított szobrok közül Szent Lászlóét Kottrik Zoltán helyi lakos készítette, a kápolna titulusához igazodva. Szent László király katonájának szintén fából faragott szobra a lovagkirályt ábrázoló alkotás közelében látható. A katona idő barázdálta arca kissé komor, vigyázó tekintetű. Ahol áll, kiváló hely arra, hogy rálásson a falu egész határára.
Sopronkövesd egykor a napnyugati gyepűvidék sávjába esett, oda, ahol lövészek – mint például Lövér, Lövő, Alsó- és Felsőőr, Alsóőr népe – védték az ország nyugati határát, az esetleges betolakodóktól. (…) És ahogy kilencszáz éve személyesen erősítette meg küldetésükben a napkeleti székelyeket, a csángókat és itt a napnyugati besenyőket Szent László, most is megjelent szelleme a sopronkövesdi erdő szélén, az Agghegy kies pontján. (…)” /Gál Péter József: Szent László/

A szobor hátulját egy bagoly: a bölcsesség és az éjszakai éberség szimbóluma díszíti.

Kottrik Zoltán helyi mester alkotása a Vasfüggöny dombormű is: a II. világháború utáni korszak mementója, amikor a kápolna és környéke a látogatók nagy része elől el volt zárva. 1989 előtt ugyanis a határsávba tartozott. A vasfüggöny lebontásának 20. évfordulóján avatták 2009 szeptemberében a kulturális örökség napján. Valamivel lejjebb található a Kotecsi-kapu Vasfüggöny emlékhely, melyet 2014-ben az eredeti kapu helyén állítottak fel. Itt egy rövid szakaszon a rossz emlékű elektromos jelzőrendszert is rekonstruálták.

Kép forrása: kozterkep/mapublic


Kora tavasszal is jó erre járni, hiszen virágszőnyegbe borítja a tájat a védett téltemető virág. Élénksárga színével a napsugaras tavaszi napok előhírnöke.

Kép forrása: sopronkovesd.hu

A környező széles kiterjedésű erdőségben kiépített és jelzett túraútvonalak nyújtanak a környék megismeréséhez segítséget. Kedvelt a Téltemető, Lombhullató, Holdfény és Vasfüggöny túra. A legújabb, 2022 tavaszán átadott és hamar népszerűvé vált 1300 méteres, családbarát látogatói útvonal a Meseösvény nevet viseli és nevéhez méltóan mesék segítségével, játékos formában ismerteti meg kicsikkel-nagyokkal élvezetesen az agghegyi látnivalókat. Ezek között akadnak további említésre méltóak, például az erdei Mária-kép, az „égett fa” és a Pásztor kép. Utóbbinak a történetét Lövő monográfusa, Mohl Adolf A kövesdi fakereszt című népmondájában részletesen leírja: Mária Terézia uralkodása alatt még kimerészkedtek az erdőbe a nádaratás miatt megriadt réti farkasok. A vadállatok elől menedéket kereső bojtárfiú az undi áléban lévő fakeresztre kapaszkodott fel, így menekült meg az őt üldöző farkasok elől. A szépen felújított Cifra híd az egykor közelben haladó, mezőgazdasági célokat szolgáló keskeny nyomtávú lóvasút emlékét őrzi. Az Agghegy látnivalói helyi védettséget élveznek.

Források:

sopronkovesd.hu

hu.wikipedia.org

kozterkep.hu

Gál Péter József: Szent László. Kairosz Kiadó, Budapest 2017.

Borítókép forrása: Sopron Média

Legnépszerűbb cikkek