– Ez az első évem a Líceumban, még soha nem buszoztam ennyit, de megéri. Imádom ezt az iskolát! Szeretem a hangulatát, a tanárainkat, az osztályunkat – sorolja lelkesen a Fertődről ingázó Bor Eszter. Öröm látni mosolyát, pláne mikor előkerül az oklevél, ami most igencsak megdobta a hangulatát. Bor Eszter második lett a Kazinczy-verseny megyei fordulóján, s ez azt is jelenti, hogy ott lesz az országos döntőn.
– Ez az oklevél is megy a többi közé, anyukám gyűjteményébe – simít végig a papíron a lendületes licista.
– Amióta megtanultam olvasni, nem bírom abbahagyni. Mindig van könyv a közelemben és szeretek hangosan olvasni. Kiskoromban rendszeresen játszottam azt, hogy TV-bemondó vagyok, a fertődi iskolában, otthon, a nagyobb családban is mindig én szavaltam vagy mondtam ünnepi köszöntőt. Kazinczy-versenyre is mentem már ötödikben, s az iskolai fordulót rögtön meg is nyertem. Aztán következő évben is, meg az azutániban is. A megyein először harmadik, aztán második lettem, de harmadszor már sikerült megszereznem az aranyat. Az országos döntő akkor Balatonbogláron volt, szörnyű erős mezőnnyel. Gyönyörű hangú emberekkel voltam körülvéve, őket hallgatva úgy éreztem, hallgatni szeretném még őket bármeddig. Szép emlékeket őrzök a döntőről, meg a bronzmedált, amire nagyon büszke vagyok – mondja Bor Eszter, akit nem nehéz faggatni, örömmel mesél élményeiről. Arról például, hogy színészkedni is szeret és népdaléneklési versenyeken is elindul. Ebből kiindulva meglepő, hogy mégsem a színpadon képzeli el a jövőjét.
– Nagyon izgulós vagyok – vallja be, bár ez igazán nem látszik rajta. Mégis úgy döntött, hogy orvos lesz, méghozzá patológus. Addig azonban még sok mindent megtanulhat a Líceumban.
– Nem egyedül voltam a megyei versenyen az iskolából, Oláh Rebekával együtt utaztunk Győrbe. Az iskolai fordulóra a magyar tanárom, Horváthné Barti Anikó készített fel, a megyeire Tölli Balázs igazgató. Jaj, nagyon féltem, de hatalmas öröm, hogy mehetek a döntőbe! Óriási álmom válhat valóra, nyerni szeretnék! – búcsúzik elszántan Eszter.