Taródi István már kamaszkorában is a várépítésről álmodozott és szülei telkén egy favárat épített fel. 1951. május 1-én valóra vált az álma, amikor a soproni Lőverek tetején, a Nándor-magaslaton megvásárolhatott egy telket és a favárat felköltöztette a Lőverekbe.

Az egyik erkélytartó gerendára kitett egy kitömött baglyot, ekkor nevezték el a soproniak a különös építményt Bagolyvárnak. 1959-ben kezdett a mai kővár építésébe, de előtte kerékpárra pattant és bejárta Magyarország legjelentősebb várait és várromjait. Közülük Somoskő vára volt rá a legnagyobb hatással, és ezt a várat tekintette mintának a több mint 4000 négyzetméter alapterületű vár felépítésénél.

Festő-mázolóként dolgozva munkája után minden szabad idejét és keresetének jelentős részét is megszállottan a vár építésére áldozta. Emiatt a helyiek különcnek tartották, ebből származik a Bolondvár elnevezés.

A Taródi- vár építése 50 évig tartott. Becslések szerint Taródi István 150 vasúti kocsinak megfelelő követ és téglát épített a falakba, jórészt egyedül, miközben maga is ledolgozta napi 8 óráját. Munkába menet előtt, hajnalban előkészítette az aznapi építési eszközöket, majd dolga végeztével sötétedésig dolgozott, formálta, szépítette a várat. Időnként fia, vagy egy-egy alkalmi segítő vett részt a munkálatokban.

Taródi a tervezés és kivitelezés minden pillanatát igyekezett megörökíteni. Még egy saját kiadásban megjelentetett könyvet is kiadott a munkáiról, „A Soproni Taródi-vár építéstörténete. Életem rövid összefoglalása” címmel.

Ugyan 1986-ban, nyugdíjazása előtt, komolyan gondolkodott azon, hogy befejezi az építkezést, de aztán nem bírta abbahagyni. Az építkezés folyamán mindvégig törekedett a középkori várakban megszokottakhoz hasonló helyiségek kialakítására.

A várba a 3 méter mély vizesárok felett a felvonóhídon keresztül juthatunk be és mindent megtalálhatunk a várban, ami egy középkori lovagvárra jellemző: a lakórésztől kezdve a kúton és a lovagtermen át a borházig, a felvonóhídig, a csigalépcsőkig és a várfürdőig. Az északi lakórészben találjuk a vár nagytermét, amelyet XIX. századi bútorok és régiséggyűjtemény, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablók ékesítenek.

Érdekessége a soproni látványosságnak, hogy a ’80-as években Ruttkai Éva és Zenthe Ferenc főszereplésével „A fantasztikus nagynéni” című film több jelenetét is a várban forgatták.

Taródi István 1925-ben született és 2010 februárjában, 85 éves korában hunyt el. Sírja a soproni Szent Mihály-temetőben található.

Borítókép; www.visitsopron.com/hu

Források:

https://www.visitsopron.com/hu/reszletek/tarodi-var

https://www.orszagjaro.net/tarodi-var/