A soproni színjátszás múltja visszanyúlik a XVII. század elejére, a városban komoly hagyománya teremtődött ennek a művészeti ágnak. Az 1792-es esztendő mérföldkő volt a helyi színházhistóriában: magyar nyelvű darab került színre. Az evangélikus líceum diákjai előadták Lakos János Hunyadi László című drámáját. Ezzel Sopron is új fejezetet nyitott a magyar nyelvű színjátszás krónikájában. Erről a jeles évfordulóról emlékezett meg a teátrum az előtérben nyílt minitárlattal, amelyet az evangélikus líceum segítségével állítottak össze.

Pataki András, a soproni színház igazgatója köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a településen ilyen jelentős múltra visszavezethető hagyománya van a magyar nyelvű színjátszásnak. Erre pedig mindig jó emlékezni, őrizni az elődöktől ránk hagyott örökségét.

- A tradícióba kapaszkodva jobban láthatjuk a jövőt. Ez az esemény napról-napra örömhírt jelentett mindenki számára, hogy a magyar kultúra létezik, megtartó, identitást hordozó ereje pedig most is érződik - mondta köszöntőjében Tölli Balázs, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a két intézményt, a színházat és a líceumot összeköti a múlt és ez a régi kapcsolat ma is aktív, élő.