Szobrot avattak dr. Molnár Sándor tiszteletére

  2019. június 7. - www.sopronmedia.hu (Soproni Egyetem)

75 éves lenne a nagyra becsült professzor, dr. Molnár Sándor, akinek a dékáni vezetése alatt a Faipari Mérnöki Kar rendkívüli sikereket ért el.

Oktatói és kutatói munkásságát, kiterjedt kapcsolatrendszerét, betöltött funkcióit és pályájának elismeréseként megkapott szakmai kitüntetéseinek egész sorát a Faanyagtudományi Intézettől Dr. Fehér Sándor mutatta be.

„A szakmában nincs olyan ember, aki nem ismerte volna! Ha személyesen nem is, munkássága, kutatási eredményei, művei révén egészen biztosan.” Korán megmutatkozott a természet, a fák iránti érdeklődése, ezért a Szegedi Erdészeti Technikumban kezdte el szakma ismereteinek megalapozását, amit később magas szinten, a Szentpétervári Erdészeti Akadémia által nyújtott, rendkívül „kemény” képzéssel egészített ki.

Az iparban eltöltött évei alatt a ranglétrákat végig járva viszonylag hamar kiderült szakmai felkészültsége és az emberekkel való rendkívüli bánásmódja. Üzemvezetőként nyert tapasztalatait, kapcsolatrendszerét, az egyetemre kerülve dékánként és intézetvezetőként kamatoztatta. Menedzseri kvalitásának és kapcsolatteremtő képességének köszönhetően - oktatás, kutatás és társadalmai, gazdasági szinten - egy rendkívül eredményes időszak kötődik a nevéhez.

Egységesítette a diszciplinákat, tantárgycsoportokat hozott létre. Az elődökre építve (Pallay Nándor és Kovács Illés) a külföldi szakirodalom ismereteinek fontosságát kiemelve komplex, széles körű oktatást folytatott. Oktatási segédletek, tankönyvek kiadása, a képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztése, korszerű, nemzetközi színvonalú laborok létrehozása fűződik a nevéhez, valamint az NRRC – a Természeti Erőforrások Kutató Központ - kezdeményezője volt. A soproni erdészeti és faipari seregszemle, a Ligno Novum Kiállítás (1990) megvalósítását évekig támogatta. A Ligneum Látogatóközpont és annak faiparhoz kötődő diszciplinák kiállítási tárgyainak kivitelezését személyesen is figyelemmel kísérte.

Vezetői pozíciót töltött be 35 kutatási projektnél. Akác és a nyár fő kutatási témáin kívül, a bükk, tölgy és faenergetika vizsgálatok, gyorsan növő fafajok (akác, nyár, fűzfajok) képezték kutatási irányultságát. Más szakterületekre is kitekintett, így pl. a hordógyártás technológiájának fejlesztésével, sarangolt faanyagok fotoanalitikus átvételével és nem utolsó sorban olyan izgalmas kutatásokkal is foglalkozott, mint a 2007-ben felfedezett bükkábrányi mocsárciprusokból álló ősfák maradványainak vizsgálata.

Számtalan szakmai szervezetkben töltött be magas funkciót (pl. MTA Erdészeti Bizottság, IAWA, IUFRO, Nemzetközi Fatudományi Akadémia. Több, mint 200, könyvalakban megjelent publikációja, 50 idegen nyelvűt, 250 hivatkozást jegyeznek a neve alatt. Írói munkásságához tartoznak azok a gyermekeknek szóló mesekönyvek, amelyeken keresztül fontos üzenetet közvetített a számukra a természet szeretetéről, az erdő védelméről és szemléletük jó irányba történő formálása céljából.

Hosszú pályafutását számos szakmai díjjal tűntették ki, ezek közül 1993-ban megkapta a Joseph Umdasch kutatói díjat, 2004-ben tiszteletbeli doktorrá avatták (honoris causa) Zólyomi Műszaki Egyetemen, 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemérem Lovagkeresztjével tüntették ki.

Prof. Dr. Németh Róbert, a Faanyagtudományi Intézet igazgatója, a Faanyagtudományi Intézet kollektívájának munkáját mutatta be. A legújabb kutatásokat szemelvények alapján, ezek közül külön kimelten két kutatási irányt taglalt, melyek mindegyike Prof. Dr. Molnár Sándor kutatási területéhez tartoztak: az akáckutatás és a modifikációs eljárások.

A fehérakác elterjedése, térfoglalása, fafajterületek megoszlása, az akác választék összetételének alakulása, a fafaj kimagasló tulajdonságai, mechanikai jellemzői, tartósságának különböző kitettségek szerinti vizsgálata, mind-mind professzor úr munkásságának témaköreit jellemzik. Megemlítette, hogy az akác RR tartószerkezet vizsgálata, amely magyar mérnökök nevéhez fűződik, tovább szélesítette a fa felhasználási területét. Taglalta, hogy az INCO-Copernicus projekt milyen további utakat nyitott meg a szállítás, gomba és színállóság, az akác abrázió, illetve a ragasztott anyagok felhasználása terén. Kiemelte az erdőmérnökökkel végzett Turbo Robinia közös munkát, amely többek között az akác új fajtajelöltek tulajdonságainak felmérésére, valamint a vaseresség, extrakt anyagok megjelenésének, az oxidációs folyamatok eredményének vizsgálatára, gombaállóságára irányult.

A szobor leleplezése előtt Prof. Dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora, Dr. Apostól Tamás és Dr. Fehér Sándor méltatta Molnár Sándor tevékenységét. Dr. Apostol Tamás, címzetes egyetemi docens kiemelte közvetlen nyitott személyiségét. Olyan egyéniség volt, aki mindig tudott segíteni, támogatni, adni. Ez a viszonya az élethez, embertársaihoz eredményezi azt a szeretetet, mely máig is övezi. Ez az emberi hozzáállása sokat segített az egyetemnek, különösen a Faipari Mérnöki Karnak a nehéz időkben. Sokak vagyunk, akik az ő biztatására fogtunk valami újba, segítségével túljutottunk a nehézségeken és együtt örült velünk sikereinknek.

Marcus Aurélius római császár és filozófus gondolatmenetén keresztül lehet talán megérteni személyiségét, mely alapján olyan ember volt: „… aki embertársainak jót tesz, és azt egyáltalán nem tartja számon. A jótékony ember nem veri dobra tettét, tovább folytatja áldásos munkáját.”  Ez az áldásos tevékenysége folytatódik tovább. ……Íme újra együtt vagyunk, alkalmunk van arra, hogy közösen próbáljuk előmozdítani szeretett egyetemünk és szakmánk képviseletét, Sándornak is mindig ez volt a fontos, ennek a képviseletét hagyta ránk. „

Prof. Dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora beszédében méltatta Molnár Sándor szakmai és emberi kvalitását. Életútján végig tekintve kihangsúlyozta tudományos és szakmai tevékenységének sokrétűségét, szerteágazó, ugyanakkor elmélyült és magas színvonalát. Majd így folytatta:

„Számunkra, akiknek fontos a múlt megismerése, a kar régmúlt eseményeinek ismerete e szobrok között sétálva lelki szellemi megújulást, követendő példát jelent. És lehet-e jobb helye a szobornak, a megemlékezésnek, mint a Botanikus Kert, oktatóink mindennapi tevékenységének helyszínei és ezek az évszázados fák, oktatásunk tárgyai.” Molnár Sándor professzor úrnak, dékánsága mellett két legjelentősebb művét említette meg. A 2008-ban létrehozott Innovációs Központot, amely kapcsán jól érzett rá az aktuális kihívásokra, hogy az iparból behozott munkáknak és bevételeknek egyre nagyobb szerepe lesz. A folyamatos fejlesztések, ipari megbízások behozása, hallgatók bevonása sikereket hozott. A FAIMEI, a karnak 2015. évben történő megvásárlása szintén mérföldkövet jelentett. Anyag és termékvizsgáló laboratóriumként üzemelt tovább Sopronban, melynek főtevékenysége tovább bővült, modern eszközpark alakult ki.    

„Olyan örökséget hagyott ránk mely évtizedekig meghatározza szeretet egyetemi karának működését, és szűkebb szakmájának kutatási irányait. Öröksége számos tanítványán keresztül él és tovább fejlődik.”

„Molnár Sándor professzor úr, dékán úr élete beteljesedett. Beteljesedett korábban gazdag életművével és most kollégái, tudóstársai, szaktársai szobor formájában tárgyiasult megbecsülésével. Mi lehet nagyobb elismerés a földi életen túl, mint az, hogy az utókor fontosnak tarja, ha immár földi valójában a sors szeszélye folytán nem lehet közöttünk, szobra itt lesz és mindenkor emlékeztet bennünket arra, hogy munkával, tehetséggel, emberséggel a halhatatlanságot ki lehet vívni.”

Orbán Júlia, a szoboravatás beszédei között Molnár Sándor professzor úr irodalomszeretetét példázva, könyveinek versidézetéből válogatott. Ezek egy-egy kiemelt sora:

…„ a fa az én legjobb barátom”

…„ engem az erdő véd és szeret, utaimon erdők kísértek”

…„ ha majd mélyebbre költözöm érzéstelen rommá omoltan, egy hang közelről súgja majd: én is az erdő fája voltam”

A szobor ünnepélyes leleplezését követően az emlékműnél koszorút helyezett el az egyetem, a kar és szülővárosa, Törökszentmiklós. A család tagjai egy-egy vörös rózsával emlékeztek meg professzor úr születésnapjáról.

Kérem, várjon... Kérem, várjon...