A tibeti kalligráfiát nemcsak nyugaton kezdték viszonylag későn felfedezni, hanem a keleti művészetek világában is sokáig ismeretlen területnek számított.

A nyugati kalligráfiának a latinbetűs írásfajták lenyűgöző sokfélesége kínál folyamatosan növekvő perspektívát, míg a kínai és japán kalligráfia szabadabb, lendületesebb, dekoratív stílusával nyűgöz le műértőt és laikust egyaránt. A tibeti szépírás egyszerre rendelkezik mindezekkel. Betűtípusainak sokszínűsége és puszta mennyisége a tibeti kultúrában jártasabbakat is meglepheti, és bár betűírás, képes a keletázsiai szépírás hangulatát visszaadni.

A tibeti kalligráfia ismert/elismert nyugati művelőinek kimondottan rövid a névsora, Bakos Levente a műfaj egyetlen hazai képviselője. Ő mintegy két évtizednyi porcelánfestés, tipográfia és tibeti tanulmányok tapasztalataival felvértezve tért rá a tibeti buddhista kalligráfia ösvényére.

Az alkotónak ez az első soproni tárlata, de több mint tizenöt éve vannak jelen munkái önálló és csoportos kiállításokon. Kiállítását a soproni támogatók mellett a Memento Mori Kulturális Egyesület is támogatja, amely a korábbi budapesti tárlatokat is szervezte.

 

A művész munkáiból  IDE KATTINTVA egy válogatást is meglehet tekinteni!