Egy biztos, ez a tréfálkozás napja. Ahogy a magyar mondóka is tartja: Április bolondja, május szamara, / Fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra: / Fél tizenkettő, bolond mind a kettő!

A televíziózás történetének legelső áprilisi tréfája:

 

 

Az évszázadok során ez nap átlényegült a könnyed bolondozás napjává, melynek emlékezetes mérföldköve a BBC dokumentumfilmje, mely a spagettiszüretelést mutatja be. A kisfilmmel sokakat rászedtek, mivel akkoriban nem volt elterjedt a briteknél az olasz tészta, így elhitték, hogy a dél-európai gazdálkodók fákról szüretelik a növényként termő spagettit.

Az ötlet Charles de Jaeger operatőrtől származott, aki iskolásként többször hallotta egyik tanárától:

„Olyan hülyék vagytok, hogy azt is elhinnétek, a spagetti fán terem!”

Jaeger elhatározta, hogy egy áldokumentumfilmet készít ebben a témában, amelyet végül Svájcban forgatott le és 1957. április 1-jén műsorára tűzött a BBC.

A bolondok napjának eredete nem tisztázott, ám több feltevés is él ezzel kapcsolatban. A magyar néphagyományban a felnőttek és gyermekek egyaránt szerettek tréfálkozni ezen a napon, de legtöbbször a gyerekeket csapták be. Boltba küldték őket trombitahúrért, esernyőmagért vagy éppen hegedűbillentyűért.

A legelterjedtebb feltevés az áprilisi bolondozással kapcsolatban Franciaországhoz köthető. Ugyanis régen az év tavasszal, április elsején kezdődött, a jó idő beköszöntével. Azonban 1564-ben Franciaországban IX. Károly bevezette, még a Gergely-naptár elterjedése előtt, hogy január elseje legyen az év első napja.

Mivel szokás volt az újévi ajándékozás, és sokan nehezen álltak át az új évkezdésre, így továbbra is meglepték egymást valamivel április elsején. A komolyabb ajándékokat tréfás, vicces ajándékok váltották fel idővel.

Bár a tavasz köszöntése inkább a tavaszi nap-éj egyenlőség (március 21.) tájékán volt jellemző, több feltevés köti a tavasz ünnepéhez a bolondok napját.

Ezek szerint származhat a keltáktól is, akik a tavasz kezdetét bolondos mulatozással köszöntötték.

Ókori görög-római szokás volt a Hilaria ünnepe, amelyet Kübelé tiszteletére rendeztek, ők ezzel éltették a tavaszt. Indiában pedig a Holi fesztivál a tavasz ünnepe.

Létezik olyan egyszerű és kézenfekvő magyarázat is, hogy a változó áprilisi, csalóka időjárásból jön a szokás.

A francia újév átszervezése mellett egy másik történelmi magyarázat az, hogy az augsburgi birodalmi gyűlés rendelkezést hozott, miszerint 1540. április elsejével egységesítik a pénzverést. Sokan spekulálni is kezdtek, de végül az egységesítés nem valósult meg. Így a spekulánsokból „április bolondja” lett.

A bolondok napja két elmélet szerint is az ókori Rómából eredeztethető.

Az egyik a Szaturnáliák ünnepe, amikor is úr és szolga szerepet cserélt erre a napra. A másik, hogy a szabinokat a Neptun-ünnepre hívták Rómába, de becsapták őket, és elrabolták asszonyaikat, lányaikat.

Keresztény szokásra is hivatkoznak a nap eredetével kapcsolatban. Eszerint a húsvéti passiójátékokból származik.