| 2019. április. 16. | 1 perc olvasás

Úgy viszik a bécsi földet, mint a cukrot

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund nevet viselő virágföldet a város zöldhulladékának felhasználásával állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a bio-termesztésben is felhasználható.

Mintegy 100 ezer tonnányi zöldhulladék – fonnyadt salátalevél, almahéj és növényi nyesedék – landol Bécs külső kerületeiben az úgynevezett bio-szemetesekben, amelyekből 80 ezer darab található a város zöldövezetében. A bio-kukát az ingatlantulajdonosok ingyen igényelhetik, ezeket hetente egyszer ürítik, tartalmuk a lobaui komposztálóüzembe kerül. Szintén itt végzi a város szeméttelepein leadott zöldhulladék, valamint a parkok és zöldterületek gondozása során keletkező bio-szemét.

Európa legnagyobb nyílt rendszerű komposztálóüzemében évente mintegy 45 ezer tonnányi jó minőségű komposztot állítanak elő, amelynek egy része a bécsi parkokba, zöldterületekre kerül, illetve a város területén zajló, biológiai növénytermesztésben hasznosítják. A komposzt másik részéből készül a Guter Grund nevet viselő virágföld, amely egyaránt alkalmas kerti- és balkonnövények ültetésére. A bécsi föld különlegessége, hogy egyáltalán nem tartalmaz tőzeget, helyette fakéreg-humusszal és megfelelően előkészített farostokkal teszik lazává és könnyűvé a szerkezetét. A virágföld bármelyik bécsi szeméttelepen megvásárolható, a 18 literes zsák 3 euróba kerül, a 40 literes pedig 5 euróba.

Az osztrák főváros köztisztasági vállalata 2009 óta állít elő a város területén keletkező, illetve a lakosságtól begyűjtött zöldhulladékból virágföldet, amiből a kezdetek óta az idei szezonkezdésig összesen 300 ezer zsáknyi fogyott.

Képaláírás és copyright: Bécsben virágföldet készítenek a városban keletkező zöldhulladékból © PID / Houdek
 

Legnépszerűbb cikkek