| 2021. március. 30. | 2 perc olvasás

Újabb közösségi videóvers készül Sopronban

Az egyik hajdani Deák téri szavazóköri épület előtt mondják össze a soproniak azt a verset, ami a Költészet Napjára készül el a tervek szerint. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. kezdeményezésére harmadik alkalommal valósul meg a városban ilyen közösségi versmondás.

2018-ban az Arany Emlékévhez kapcsolódóan Arany János: Rendületlenül című versét szavalták el a felkért soproniak, tavaly pedig Sarkady Sándor A soproni Szent Mihály templomra című költeményéből készült versvideó az újraszentelés előtti hetekben. 2021-ben a Hűség éve ihlette a szervezőket: ezúttal Somogyvári Gyula Soproni dal című versét dolgozzák fel a Költészet Napja és a népszavazás centenáriuma tiszteletére.

Vitéz Somogyvári Gyula a Sopron vármegyei Fülesen (ma Nikitsch) született 1895-ben, apja a nagycenki Széchenyi uradalom gazdatisztje volt. Az első világháborút több fronton megjárta, majd író, újságíró és rádiós szerkesztő lett. Az 1920-as évek első felében „Gyula diák” néven hazafias verseket is publikált, később történelmi regényeket írt. Érdemeiért Horthy Miklós 1929-ben avatta vitézzé. 1935-ben a csornai körzet országgyűlési képviselője lett, sorsát a későbbi német megszállás pecsételte meg: náciellenes megnyilvánulásai miatt letartóztatták, és a mauthauseni lágerbe vitték. Hazatérte után őt és gyermekeit is meghurcolta a kommunista hatalom, szakmailag elszigetelődött, rangjaitól megfosztották, műveit betiltották, 1953-ban szívrohamban halt meg.

A soproniak számára a legfontosabb érdeme, hogy megírta az „És mégis élünk” című regényét, amelynek helyszíne és témája a nyugat-magyarországi felkelés, illetve a soproni népszavazás története. Szakszerű történelmi kutatások híján sokáig ez volt az egyetlen (bár irodalmi) forrása annak, hogy a 100 évvel ezelőtti események ne kopjanak ki a közösségi emlékezetből.

A Soproni dal című versét a város 650 éves jubileumára írta 1927-ben. A népszavazás centenáriumi évében 12 olyan sopronit kértek fel a közreműködésre, akik mai munkájukkal, vagy tisztségükben méltó utódai az 1921-ben Magyarország mellett szavazó elődeiknek. Az egykori Deák téri leánylíceum lépcsőjén többek között Barcza Attila országgyűlési képviselő, Józan Tibor (a Városszépítő Egyesület elnöke), Csorba János (az 1921-ben 99,5 százalékban Magyarország mellett szavazó Nagycenk polgármestere), az egyházak képviseletében Kovács Gergő Vilmos katolikus és Tóth Károly evangélikus lelkész mondja el a vers sorait. Az egykori főiskolások waldenjében Bende Attila és Vargovics Máté lesz látható, a nemzetiségeket Grubits János (a horvát önkormányzat vezetője) képviseli, a tanárokat Farkas Gábor, a közgyűjteményi szakmát Horváth Csaba és Nemes András jeleníti meg. A vers utolsó sorait a legfiatalabb résztvevő, a többszörösen díjazott soproni diákköltő, Márkus Boróka tolmácsolja.

A videovers utómunkálatai a Sopron Média vágószobájában készülnek. Az elkészült vers április 11-én lesz látható a Pro Kultúra, a Hűség Napja és a SopronMédia közösségi felületein és a televízióban.

Legnépszerűbb cikkek