| 2021. november. 17. | 2 perc olvasás

Újra és újra kutatják a múltat a Líceumban

Varázslatos munkahelye van Szála Erzsébetnek és Horváth Editnek. A Líceum műemlék könyvtárában a múltban kutatnak és az időt őrzik. A régi kéziratokat lapozni, tartalmukat megismerni, a generációk óta őrzött és megbecsült, régi időkről mesélő és a múlt összefüggéseit feltáró kötetekkel dolgozni igazi öröm egy könyvtárosnak. A Líceum régi könyvtárában ketten hajolnak a megsárgult lapok fölé: dr. Szála Erzsébet tudományos munkával töltött évtizedek után vált itt munkatárssá, Horváth Edit pedig magyartanárként és az iskola könyvtárosaként dolgozik itt mióta kitanulta hivatását.

Közel harmincezer kötet van rájuk bízva, s akkor még ott vannak a folyóiratok, a levéltári anyagok, az ország leggazdagabb iskolai értesítő-gyűjteménye, az értékes ősnyomtatványok, XVI. századi kéziratok. Hihetetlen kincs, a múlt kézzel fogható lenyomatai töltik ki a polcokat. Mindez a két tapasztalt szakember számára a kutatható, feltárható összefüggések és adatok kiapadhatatlan forrása.

- A műemlék könyvtárral évtizedes a kapcsolatom és sokrétű. Jártam ide kutatóként, helytörténészként már egész fiatal korom óta. A sajátos légköre rögtön megfogott, a régi kötetek, metszetek számomra ismerős és meghitt világot jelentenek - fogalmaz Szála Erzsébet, aki öt éve, nyugdíjasként pályázta meg a műemlék könyvtár munkatársi állását. Művelődéstörténészként nagyon is tisztában van az itt őrzött kötetek értékével - és a bennük rejlő lehetőségekkel is. Fáradhatatlanul segíti a betérőket, legyen az diák, a Líceum pedagógusa, soproni helytörténész vagy egyetemi kutató. Kapnak is megkeresést szép számmal.

De a régi könyvtár szakemberei nemcsak mások munkáját segítik, nem pusztán karban tartják és vigyázzák az egyébként sérülékeny történelmi papírosokat, hanem maguk is kutatnak. Sőt, akkor is találnak érdekességet vagy új összefüggést, amikor nem is keresik vagy éppen más lenne kutatásuk célja.

- Az a fantasztikus a mi munkánkban, hogy sosem érünk a végére. A könyvtáros szakma általában is egy élethosszig tartó tanulás, ebben a könyvtárban pedig hatványozottan az - mosolyog össze a két szakember.

- Amikor tüzetesen megvizsgálok egy kötetet vagy éppen csak egy kutatáshoz szánt fejezetet, biztosan találok még tizenöt dolgot, amit ugyancsak érdemes lenne alaposan megvizsgálni. Itt mindig értő szakemberek voltak, de annyi feldolgozni való anyag van a polcokon, hogy még tíz ember ötven évig dolgozhatna az anyagon - mondja Horváth Edit, akinek az élete összeforrt a Líceummal. Itt volt gimnazista, könyvtárosi diplomáját megszerezve pedig ide jött vissza dolgozni.

- Emlékszem, amikor először bejöttem ezen az ajtón. Lenyűgözött. Éppúgy álltam a küszöbön, ahogy ma is sokan, akik először lépnek be ide. Ezek a kötetek az időt őrzik, mi pedig a köteteket és tartalmukat visszük át a jövőbe - önti szavakba hivatásának esszenciáját Horváth Edit.

 

A Líceum műemlék könyvtárának életében hamarosan új időszámítás kezdődik, hiszen új helyre költözik. Jelenlegi helyén, az iskolában tulajdonképpen zárt könyvtár, de a Líceum hozzáférhetővé teszi az érdeklődők számára az értékes gyűjteményt. Kikölcsönözni nyilván innen nem lehet semmit, de jegyzetelni és fotózni szabad az évszázadok alatt összegyűlt tudás részleteit. 

Legnépszerűbb cikkek